Százéves a FIFA

Ma száz éve, hogy Párizsban hét ország (Svájc, Franciaország, Belgium, Dánia, Hollandia, Spanyolország és Svédország) megalapította a Nemzetközi Labdarúgó Szövetséget (FIFA), amely ma az Egyesült Nemzetek Szervezeténél is több, 204 tagot számlál. Az első elnöknek 1904. május 23-án a francia Robert Guerint választották.

Az alapítás ötlete akkor merült fel, amikor az első válogatott mérkőzést akarták megrendezni az európai kontinensen. Nagy-Britannia már jóval korábban, 1863-ban megalapította a maga szövetségét. Anglia 1905-ben lépett be a FIFA-ba ĺrországgal, Skóciával és Walesszel együtt, majd 1920-ban a britek elhagyták a szervezetet, tiltakozva a német tagság ellen. Nagy-Britannia képviselői így csak 26 év után, 1947-ben lettek újra FIFA-tagok.

Az alapítást követően öt évig csak európai szövetségek alkották a FIFA-t, de az 1954-es vb idején már 85 tagországgal büszkélkedhetett a szövetség.

Az eddigi nyolc FIFA-elnök közül Jules Rimet és Joao Havelange tevékenysége tekinthető korszakosnak. A francia Rimet 33 éven át irányította a szervezetet, az ő nevéhez fűződik az első, 1930-as uruguayi világbajnokság létrehozása és az, hogy a második világháború után ismét felélesztette a szövetséget. Tiszteletére 1946 és 1970 között a Rimet-kupáért küzdöttek a világbajnokságon a csapatok, míg a háromszoros győztes Brazília végleg elnyerte a trófeát.

A FIFA modern időszámítása tulajdonképpen 1974-ben, a brazil Joao Havelange megválasztásával kezdődött. Az első nem európai elnök tevékenysége alatt gazdaságilag rendkívül megerősödött a nemzetközi szövetség, a közvetítési és marketingjogok értékesítésének, illetve a szponzori szerződéseknek köszönhetően.