Nem tálibok, csak vakmerőek

Kilenc hónappal később a 81 lehetséges kimenetel sem segített a bennmaradásban a spanyol bajnokság utolsó fordulójában, a Barcelona hanyagsága miatt kiesett a csapat. Vagyis, mégsem. Az Elche visszasorolásával az Eibar maradt az első osztályban, és az új edző érkezése óta már a nemzetközi szereplés is elérhető közelségben van.

Eibar egyike volt Spanyolország legjelentősebb ipari városainak. Harminc éven át a helyi fegyvergyár szirénája ébresztette az embereket, minden reggel 7:35-kor. Amikor az 1980-as években a válság elérte a várost, a gyárat lebontották. „A krízis közepette a futball volt az egyetlen mentsvárunk” – mesélte Roberto Albizu bártulajdonos. Ekkor szerelték át a szirénát az Ipurúa Stadionba, ahol azóta is minden meccs előtt egy órával jelez a szurkolóknak: ideje elindulni otthonról!

Meg kellett vásárolni a túlélést

A 2013/2014-es szezonban az Eibar megnyerte a másodosztályt, mégis közelebb volt a kieséshez, mint a feljutáshoz. Javier Tebas, a spanyol liga elnöke mintaklubként jellemezte a baszk csapatot, amelynek nem volt sem adóssága, sem tartozása a játékosok felé. A spanyol futballtörvény azonban kimondja, hogy a klub társadalmi tőkéjének meg kell egyeznie a bajnokságban részt vevő klubok átlagkiadásának legalább 25%-ával (a számításba nem tartozik bele a két legnagyobb és két legkisebb kiadású csapat). Az Eibar esetében a társadalmi tőkét 422 ezerről 2 millió 146 ezer euróra kellett növelni, különben a csapatot visszasorolták volna a harmadosztályba. Egyszerűen fogalmazva: meg kellett vásárolni a túlélést. 1,7 millió euró előkerítése viszont nehéz feladat volt egy olyan csapatnak, amelynek szurkolói túlnyomórészt iskolás fiatalok, nyugdíjasok vagy munkanélküliek.

Egy baszk férfi indította el a Defiende al Eibar (Óvjuk meg az Eibart) marketingkampányt, amely lehetővé tette a szurkolóknak, hogy részvényeket vásároljanak a klubból, pénzügyi befektetés gyanánt. Arra figyeltek, hogy 100 ezer eurónál nagyobb szeletet senki se sajátíthasson ki – így próbálták megvédeni a klubot az üzérektől. A közösségi oldalak segítségével a világ minden pontjára eljutott a felhívás, 60 országban tízezer ember vásárolt részvényt, köztük Xabi Alonso és Asier Illarramendi is. Az Eibar ezzel megmenekült, és elindulhatott az élvonalban. „Sokat jelent nekünk, hogy az Eibar nem egy sejk vagy egy orosz milliomos kezében van, hanem a szurkolókéban, akik sajátjuknak tekintik a csapatot” – mondta Alex Aranzabal, a klub korábbi elnöke.

Dupla dráma a történelmi szezon végén

„Nem éreztem semmit aznap, amikor feljutottunk. Akkor érintett meg a dolog, amikor láttam a sorsolást. Barcelona, Real Madrid, Sociedad, Bilbao... ezek a csapatok jönnek az Ipurúába. Nagyszerű érzés volt, de egyben rémisztő is” – mesélte egy szurkoló.

Az Eibar őszi szezonja „álomszerű” volt – ahogy Alex Aranzabal fogalmazott. A baszkok 19 forduló után a nyolcadik helyen álltak, közel az Európa Liga-indulást érő pozíciókhoz. „Úgy éreztük, hogy biztonságban vagyunk, elvégeztük a dolgunkat” – emlékezett vissza Letizia Gomez, az egyik helyi lap újságírója. Tavasszal azonban 19 meccsből csak kettőt nyert meg az Eibar, abból az egyiket az utolsó fordulóban. A Córdoba ekkor már biztos kieső volt, a másik két hely elkerüléséért még négy csapat küzdött: az Almería (32 pont), az Eibar (32), a Deportivo (34) és a Granada (34). A kiesés elleni harcnak 81 lehetséges kimenetele volt. Az Almería a Valenciával, a Deportivo a már bajnok Barcelonával, a Granada az Atlético Madriddal játszott. A legkönnyebb dolga az Eibarnak volt, amely a Córdobát fogadta.

Az Eibar 34 perc után 3–0-ra vezetett, az Almería és a Granada ikszre, a Deportivo vesztésre állt. Abban a pillanatban az Almería és a Deportivo volt a másik két kieső. Amikor a Barcelona belőtte a másodikat is, az Eibar szurkolói megkönnyebbülve sóhajtottak fel az Ipurúában. „Hallottam a közönség zúgolódását, és a legrosszabbra gondoltam” – elevenítette fel az emlékeket Eneko Bóveda, az Eibar korábbi védője. A 67. percben Lucas Pérez szépített a Barcelona ellen, majd nyolc perccel később Diogo Salomão egyenlített. „Egy gól a Barca–Deporon megmentene minket, igaz?” – kérdezősködött Gaizka Garitano, az Eibar edzője a kispad környékén. Több gól azonban már nem esett egyik meccsen sem, a Deportivo és a Granada ikszelt, az Eibar győzött, így mindhárom csapatnak 35 pontja volt. Pontegyenlőségkor az egymás elleni eredmény dönt Spanyolországban, hármójuk esetében pedig így nézett ki a minitabella: Deportivo 7 pont, Granada 6 pont, Eibar 2 pont. A Córdoba és az Almería mellett az Eibar volt a harmadik kieső. A meccs után Garitano – akinek irányításával az Eibar először jutott fel az élvonalba a 75 éves története során – lemondott, a döntését azzal indokolta, hogy kudarcot vallott.

Két héttel a drámai végjáték után azonban a 13. helyezett Elchét 3,6 millió euró be nem fizetett adó és egyéb pénzügyi problémák miatt a szövetség visszasorolta a másodosztályba, így a 18. Eibar megmenekült a kieséstől.

Nem tálibok, csak vakmerőek

Garitano helyére José Luis Mendilibar érkezett, és vele egy teljesen új szemléletmód. „Magasabbra nyúlunk, mint amit el tudunk érni” – magyarázta hitvallását az új edző. „Mendilibar folyamatosan fejlődik, de az elvei sohasem változnak – mondta róla a segítője, Iñaki Bea. – Nem vagyunk tálibok, de nem is fogunk a kapunk előtt letáborozni, és várni az ellenfélre”. 

Garitano Eibarja unalmas volt, se védekezni, se támadni nem tudott igazán, 38 meccsen mindössze 34 gólt rúgott. Összehasonlításul: az idei szezonban eddig 32 bajnokin 52 gólt lőtt a csapat, ennél többet csak a Barcelona, a Real Madrid, az Atlético Madrid és a Sevilla – az a négy együttes, amelyik ott volt a Bajnokok Ligája nyolcaddöntőjében. A jelenlegi Eibar egy magas intenzitású 4-2-3-1-et játszik, ami magában hordozza a Garitano-csapat védekező erényeit, de támadásban sokkal agresszívabb és kombinatívabb. Mendilibar hipszterfocija azért működik, mert merőben eltér a spanyol bajnokságban megszokottól. Bár tavaly az Eibar volt a legpontatlanabb csapat, és a labdát is csak 46%-ban birtokolta átlagban, az őszi szezont az Európa Ligát érő hatodik helyen zárta, megelőzve a Sevillát és a Bilbaót. Az idény második felére ismét visszaesett a csapat, a megszerezhető 57 pontból csak 13-at tett zsebre, de így is a 14. helyen fejezte be a szezont.

Nyolcvankét éve nem volt ilyenre példa

A nyáron sok változás volt a keretben, de az Eibar gyakorlatilag ugyanúgy teljesít, mint tavaly: jelenleg a nyolcadik a tabellán, öt ponttal lemaradva a már nemzetközi kupaindulást érő hatodik helytől (ha a Barcelona megnyeri a spanyol Király-kupát, a hetedik helyezett is elindulhat az Európa Liga selejtezőjében). „Csak az öltözőn kívüli emberek beszélnek Európáról” – mondta a csapatkapitány Dani García, aki szezonbeli egyetlen gólját a Valencia otthonában elért 4–0-s győzelem alkalmával lőtte. 1935 után először fordult elő, hogy a Valencia úgy kapott ki legalább négy góllal hazai pályán, hogy nem a Barcelona vagy a Real Madrid volt az ellenfél. „Az emberek keveset foglalkoznak velünk, pedig jól végezzük a dolgunkat” – nyilatkozta a meccs után Sergi Enrich, aki az Eibar történetének leggólerősebb játékosa az élvonalban.

Ha a baszk kiscsapat nem is lesz ott jövőre az Európa Ligában – és a realitás azt mondatja, hogy nem lesz –, már az is óriási eredmény, hogy egyáltalán az esélye megvan rá. „Azon dolgozunk, hogy jobbak legyünk. Ha nem sikerül? Hát, ez van. Tisztában vagyunk a korlátainkkal, tudjuk, hogy szenvednünk kell a szezonban. De kit érdekel, amíg jól érezzük magunkat?” – magyarázta az egyik szurkoló. Az Eibar jelenleg 43 millió euróból gazdálkodik ugyanabban a ligában, amelyben a Barcelona és a Real Madrid szerepel. De, ahogy Mendilibar is mondta: „A futball nem csak költségvetésből és pénzből áll.”

Kovács Gábor