„Nem akarok örömködni, mert elvesztem a kontrollt”

A magyar válogatott szövetségi kapitánya, Bernd Storck hosszabb interjút adott az M4 Sportnak, amelyben az Európa-bajnokság értékelésén túl a magyar futballal kapcsolatban is megszólalt, illetve a közelgő világbajnoki selejtezőkről is szót ejtett. Az interjút a csakfoci.hu szemlézte, alább az érdekes részletek.

Az Eb-re történő felkészülésről:

„Jól érzem magam és boldog vagyok, hogy a saját módszereimmel készíthettem fel a csapatot. Rengeteg támogatást kaptam az MLSZ-től és itt is köszönetet szeretnék mondani Csányi Sándornak. Ő a kezdetek óta megbízik bennem, és ezt a bizalmat meg akarom hálálni. Keményen, de eredményesen dolgoztunk a játékosokkal. Hosszú felkészülésen vettünk részt, amelyen meg kellett őket győzni, hogy alkalmazkodjanak a helyzethez. Ez a szezon végeztével volt a legnehezebb, mert a pihenés helyett következett az Eb előtti felkészülés. Ők azonban odatették magukat és a legjobbjukat nyújtották, ami a meccseken is látszott. Már a csoportmeccseket megelőző időszak is kulcsfontosságú volt. Már a márciusi Horvátország elleni találkozóból leszűrhettük, hogy a jövőben milyen szinten lehet a csapat. Az Elefántcsontparttal és a Németországgal vívott meccseket is hasonló szemmel néztem. Számomra rendkívül fontos volt, mert láttam, hogy a torna előtt hol állunk. Az ezt követő felkészülés is kemény volt, hiszen kétszer 12-13 napot együtt töltött a keret. Ekkor is mondtam nekik, hogy válasszák a nehezebb utat, és hogy ezen haladjanak lépésről lépésre az Eb-ig. A magyar embereknek is meg kellett mutatnunk, hogy egy ütőképes válogatottunk van, amely nem csak 11 jó játékosból áll. Mindegyik futballistámmal el akartam hitetni, hogy igenis képes nemzetközi szinten is jól teljesíteni, a csapat pedig fantasztikusan reagált.”

Az osztrákok elleni csoportmeccsről:

„Az osztrákok elleni meccs engem nem annyira lepett meg, mert már az elejétől kezdve hittem egy ilyen eredményben. Mindig is mondtam, hogy jó játékosok alkotják a csapatot, hogy megvan a sebesség, az erőnlét, a technikai és a taktikai tudás, de nem hittek nekem, és csak mosolyogtak a véleményemen. Nem én tettem csodát, én csak felkészítettem őket az első meccsre, és a pályán pontosan azt tették, amit mondtam nekik. Fantasztikus volt ezt látni, és nagyon örültem neki.”

A kispadnál mutatott habitusáról:

„Én nem vagyok az a kifejezetten aktív edző a meccsek alatt. Inkább visszafogom az érzelmeimet és már ekkor a következő lépésen gondolkodom. Nagyon kell fókuszálni a végső célra, vagyis a győzelemre. Vezettünk 1-0-ra, de csak 2-0-nál mondtam ki magamban, hogy nyerhetünk is. Fontos, hogy a játékosok egyfajta nyugalmat és csöndet érezzenek a kispad felől, mert a pályán van elég izgalom. Belül természetesen nagyon boldog voltam, de már akkor azon gondolkodtam, hogy mi lenne a következő lépés. Az eredményt meg kell tartani, és ekkor inkább előre tekintek. A meccsek alatt nem akarok túlzottan örömködni, mert akkor elveszíthetem a kontrollt, amit viszont nem szabad.”

A magyar szurkolókról:

„Amikor megérkeztünk Budapestre, nagyszerű érzés volt látni a Hősök terén a csupa mosolygós embert, ez fantasztikus volt. Az utcán is néha odajönnek és köszönetet mondanak azért, amiért olyan sokat tettem Magyarországért és a magyar labdarúgásért. Csodálatos volt látni, ahogy az emberek ünnepeltek, és ahogy ez az eredmény összehozta a nemzetet.”

[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"238050","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","height":"319","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]]

Az Izland elleni csoportmeccsről:

„Izland ellen is tudtuk, hogy mit kell játszanunk. Már az edzéseken is rengeteget dolgoztunk ez ügyben. Tudtuk, hogy nagyon veszélyesek rögzített helyzetekből. Nem annyira a passzjáték dominál náluk, hanem inkább hosszabban játszanak és sokat futnak, ami tipikus angol stílus. Próbálnak nyomni, és amikor előre jutnak, akkor a pontrúgásokból próbálják kihozni a maximumot, de a bedobásaik is veszélyesek. A góljaik 80%-a rögzített szituációkból születik, erre kellett felkészítenem a csapatot. Nem szabadott sokat szabálytalankodnunk a kapunk előtt, de sajnos befújtak nekik egy büntetőt. Ezután sokkal közvetlenebbül kellett játszanunk. Nyomás alatt tartottuk őket, türelmesen járattuk a labdát. Már az edzésen is láttam, hogy képesek vagyunk az ilyen jellegű taktikai változtatásra, és ezt a pályán is megmutattuk. Örülök, hogy végül összejött a döntetlen, rászolgáltunk legalább az egyik pontra.”

A portugálok elleni csoportmeccsről:

„Nagyon veszélyes helyzetben voltunk. Két nappal korábban még nem tudtuk, hogy mit kell majd tennünk Portugália ellen. A továbbjutás már zsebben volt a németek sikere után. Ezután megváltoztattam a taktikát, mert pályára akartam küldeni azokat a játékosokat, akik még nem kaptak lehetőséget, másrészt a sárga lapokra is figyelnem kellett. Örülök, hogy erre lehetőségem volt, mert így mindenki bemutatkozhatott a legmagasabb szinten. Már a nyolcaddöntőkre is figyelnem kellett, de meg akartam mutatni, hogy a cserejátékosok is magas szintet képviselnek. Az első perctől kezdve harcoltunk és fociztunk is. Kifejezetten élvezetes meccset láthatott a közönség, örültem, hogy ilyen szépen tudtunk játszani. Nem gondoltam volna, hogy megnyerhetjük a csoportot, azt hittem, Ausztria képes legyőzni Izlandot, de ilyen a futball. A játékosaim nem leptek meg, mert a korábbi meccseken is láttam, hogy képesek vagyunk ezen a szinten játszani. Egy igazi világklasszis csapat ellen játszottunk, de mondtam a játékosoknak, hogy ne gondoljanak Cristiano Ronaldóra, mert ő is csak a csapat tagja, semmi több. A saját játékunkra koncentráltunk, és kihasználtuk a megnyílt területeket. Türelmesek voltunk, és jöttek a helyzetek. Támadniuk kellett, így mindkét kapu előtt sorra jöttek a helyzetek és a gólok, mert ott volt a terület. Az egész ország számára megmutatták, hogy milyen remek futballisták."

A belgák elleni nyolcaddöntőről:

„Belgium második a világranglistán, így nagyon nehéz meccsre számítottam. Különösen az volt nehéz, hogy átmentsük a korábbi mérkőzéseken mutatott formánkat. Magas szintet követeltek a meccsek, ehhez pedig sajnos még nincsenek hozzászokva a játékosok. Néhányan problémákkal küszködtek. Sajnos korán kaptunk egy gólt, amely miatt nyitottabban kellett játszanunk. A kontrajátékuk nagyon erős, és ezt ellenünk is megmutatták. 1-0-nál még elégedett voltam, a félidőben pedig azt mondtam, "hajrá, gyerünk, ne add fel!". Gerát sajnos le kellett hoznom, mert fizikailag nem bírta volna a folytatást, így Eleket küldtem be. A maradék két cserét a hajrára tartogattam, mert kellettek a támadók. A 76 percig remekül tartottuk magunkat, és kis szerencsével gólt is lőhettünk volna, de persze nekik is voltak lehetőségeik. Meccsben voltunk, de egy szöglet után lekontráztuk őket. Tudtuk, hogy innen már nehéz lesz, de bátran felvállaltuk a támadójátékot. Egyelőre nem lehet összehasonlítani a magyarokat a belgákkal, de jó ütemben fejlődünk.”

[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"238051","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","height":"320","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]]

A közelgő világbajnoki selejtezőkről:

„A világbajnoki selejtező sorozatban Svájc és Portugália is magasabban rangsorolt csapat, már csak két hónap van hátra addig. Nem tudom, hogy a klubok hol állnak a felkészülésben, de remélem, hogy egy-két csapat játszhat majd európai kupákban. A fiatal játékosoknak szükségük van nemzetközi tapasztalatra, ez kell ahhoz a bizonyos következő lépéshez. Meglátjuk, hogy mire lehetünk képesek. Az első helyre Portugália pályázik a legnagyobb eséllyel, és Svájc is komoly erőt képvisel, de a második hely egyáltalán nem lehetetlen. Maradjunk a realitás talaján, az előrelépés nem csak az én munkámon múlik. Fontos, hogy a klubok is közelítsenek a nemzetközi színvonalhoz, mert szükség van a nemzetközi tapasztalatra is. A játékosok csak a válogatottban szereznek nemzetközi tapasztalatot, de ez kevés ahhoz, hogy a következő szintre lépjünk.”

A magyar futballban szükséges változásokról:

„Az erőnlét és a pozitív gondolkodás rengeteget számít. Utóbbi egy hosszabb folyamat. Alapos munkára van szükség a kluboknál, mert tudnom kell, hogy a válogatottba milyen állapotba érkeznek meg a futballisták. Csupán egy-két klubtól kapok ilyen jellegű értékeléseket, mert a többi egyesület nem az én felfogásom szerint működik. Németországban és Angliában ez a megszokott, itt azonban még nem terjedt el, ami nem túl szerencsés. Próbálkozunk változtatni az MLSZ-nél, de nem akarom megmondani a kluboknak, hogy mit csináljanak. Ez nem az én munkám, mert ott is vannak edzők, akik tudják, hogy mi szükséges a csapat számára. Utasítani nem fogjuk őket. A kluboknak kell rájönniük, hogy ez a fajta edzésmunka sikeres lehet. A sikerhez még sokat kell változtatnunk, Svájc vagy Ausztria például szakmai szemmel rengeteget tett a fejlődésért. Utánpótlás akadémiákra van szükség, ahol hozzáértő stáb dolgozik. Tudnunk kell, hogy mire van szükség az utánpótlásban. Különleges edzésmódszereket kell bevezetni. Szükség lenne egy menetrendre, hogy hogyan lehet a leghatékonyabban fejlődni. Ilyen jellegű változásokkal előre léphetnénk a válogatott utánpótlásban is, amelyben sajnos szintén komoly problémák állnak fent. A fiataloknak meg kell tanítani, hogy miként lehetnek sikeresek, és ez egyáltalán nem könnyű. Hosszú még az út a sikerességig, de Magyarországnak tudnia kell, hogy nagyon tehetséges játékosaik vannak, akik képesek nemzetközi szinten is jól teljesíteni. Még azonban nagyon kemény munka vár ránk.”