Kevés a technika, keménység is kell

J. MÉSZÁROS KÁROLY

Harcsa Zoltán (75 kg) hétfő esti veresége a negyeddöntőben azt jelentette, hogy az utolsó magyar ökölvívó is befejezte szereplését a londoni olimpián. Érdekesség, hogy Harcsán kívül Varga Miklós (60 kg) és a Káté Gyula (64 kg) is bokszolt az utóbbi két évadban a Komárno Sharks mezében. A BoxingOne Championship (B1) legutóbbi bajnoka mindig ringbe küldte őket, a magyar olimpikonok meg szívesen jöttek Komáromba bokszolni. A közönség kedvencei voltak. Nem véletlen, hogy a fiúk szerepléséről megkérdeztem Győrfi Györgyöt, a Duna-partiak vezetőedzőjét, aki itthonról figyelte a londoni ringcsatákat.

Elszúrt első menet

Először Harcsa Zoltán negyeddöntős meccsét (14:10-ra a brazil Florentino Falcao nyert) értékelte a tapasztalt szakember. „Az első menetben Zoli nem lazított, egész talpon, nem lábujjhegyen mozgott. Valahogy végigaludta a három percet. A másodikban már kezdte hozni önmagát, az utolsóban meg belazított, de már késő volt, mert az első menetben nagyon sokkal kikapott – közölte meglátásait Győrfi György. – Kár érte. Nagyon gyors volt a brazil, de nem verhetetlen. Harcsának meg kellett volna őt vernie. A B1-ben például elintézte a tán még a dél-amerikainál is jobb lengyelt.”

Egy venezuelai és egy namíbiai bunyós legyőzésével Harcsa Zoltán már éremközelben volt. „Jobban örültem volna, ha dobogóra jut. Kár, hogy nem jött össze az érem – folytatja Győrfi. – Sajnos, elszúrta az első menetet, és utána már vesztett meccse volt. Ha olyan marad az első három perc is, mint a második volt, akkor merem állítani, hogy másodikban, harmadikban már felülkerekedett volna, és megnyeri.”

Az ütés fontossága

Káté Gyula (64 kg) győzelemmel kezdett: 16:10-re verte az egyiptomi Eszlam Mohamedet, de utána a nyolcaddöntőben az esélyesebb olasz Vincenzo Mangiacapre következett, akitől 14:20-ra kikapott. „Jobb volt az olasz. Első mérkőzésén bokszolta azt a Gyula, amit tud – közli határozottan a komáromi edző. – A B1-ben a Nyékivel vagy a Popescuval sokkal nagyobbat meccselt. Rá már Rióban nem lehet számítani, de Harcsára és Vargára igen. Addigra beérnek, lesz ütésük, mert az ütés az mindig dominál.”

Petrauskas ereje

Varga Miklós roppant nehéz ellenféllel találta magát szemben már a nyitófordulóban. Evaldas Petrauskas tudását már megcsodálhatták a galántai és a komáromi ringben is. A 60 kilós litván bunyós előbb B1-győzelemhez segítette a mátyusföldieket, majd legutóbb éppen a hiányzó magyar válogatott öklözőket helyettesítve mutatott be parádés bokszolást komáromi mezben a B1 elődöntőjében. Összecsapásuk tehát két korábban Sharks-színekben is indult bunyós találkozója volt. Sokan féltették Vargát, ami a meccsen be is bizonyosodott. „Vargának még nincs ütése, az a baj – részletezi Győrfi György. – Aki úgy üt, mintha kő lenne a kezében, vagy puszta ököllel kesztyűn keresztül, az mindig dominál az ökölvívásban. Evaldas ilyen bunyós.”

Nem volt rossz iskola

Felmerül a kérdés, milyen nyomot hagytak maguk után a XXX. nyári játékokon a magyar öklözők? „Átlagosat. Nem volt rossz iskola a fiúknak, hogy indulhattak – értékeli korábbi védencei szereplését a komáromi vezetőedző. – Manapság már dominál a sok ütés, a nagy felkészülés. A magyar ökölvívók technikailag jól fel vannak készítve, tudnak öklözni, alkotni is a szorítóban. Csak hát az olimpián fantasztikus kondira, keménységre van szükség. És ütni, ütni és újra ütni kell... Láttuk a brazilt Harcsa ellen, még a kettes fedezéket is szétverte.”