Fülekről igazolt a Fiorentinába a firenzeiek első légiósa

Vladimír Cirbus klubmenedzser 18 éve kutatja a füleki labdarúgás történetét, egy monumentális monográfián dolgozik. Eddig 530 oldalt írt, de nevetve mondja, hatszáznál szeretne megállni. „Mindig újabb és újabb információkra bukkanok, fényképekre, kéziratokra, érdekességekre, ezért nehéz abbahagyni – magyarázza lapunknak a krónikás. – A 110 év alatt soha senki nem adott ki könyvet a füleki fociról. Ezen először csodálkoztam, de most már magam is látom, milyen aprólékos, nehéz munka összeszedni és összerendezni a sok adatot.”

Az első bőrlabda

A füleki foci történetét 1908-ban kezdték el írni, akkor készült el a helyi zománcgyár. Igazgatója Mészáros Ádám lett, akinek három fia volt. Ezek a fiúk hozták el Fülekre az első bőrlabdát, így kezdett el a nógrádi városkában is felvirágozni az akkor még új sportág, a futball. Az első füleki klubot Haladás Atlétikai Torna Clubnak nevezték, az első feljegyzett meccsre pedig 1911. november 1-jén került sor, ahol a salgótarjáni polgári iskola csapatával találkoztak a fülekiek. „A meccs nem ért véget, mert 2:1-es állásnál összevesztek a csapatok” – oszt meg velünk egy érdekes adalékot Cirbus. 

Egy évvel később már a Sportvilág folyóirat is beszámolt a fülekiek egyik mérkőzéséről, amelyen Ipolynyitra településen 3:0-ra kikaptak. Valószínűleg ezt a meccset már rendes kapukra, a szabályok szerint játszották. A fülekiek azonban gyorsan fejlődtek: újabb egy évvel később 24:1-re verték az azóta is nagy rivális rimaszombatiak diákokból álló csapatát. „A 24 gólból 17-et egy Urbancsok Pál nevű játékos szerzett” – idézi meg egy régi füleki gólvágó emlékét a krónikás. 

Fülekről a Fiorentinába

A világháború miatt néhány évre megtorpant a sportélet fejlődése Füleken, de 1919-ben munkások egy csoportja ismét alakított egy Haladás nevű klubot. A középréteg ezt nem nézte jó szemmel, és ők is alapítottak egy egyesületet, ez lett az FTC, amely hivatalosan 1920. január 11-e óta létezik. „Itt már komoly pályával, felszereléssel rendelkező klubról lehet beszélni, amelyet az akkori gyárigazgató, a sportkedvelő Hulita Vilmos is támogatott. A megalakulásuk utáni évben rögtön meg is nyerték a kerületi bajnokságot. Hulita idegenlégiósokat is hozott a csapatba, helyi, valamint Losonc és Rimaszombat környéki játékosok mellett három diósgyőri labdarúgó is szerepelt a csapatban, akik már profiknak mondhatók. Egyikük, Posteiner Árpád néhány szezonnal később az olasz Fiorentinához igazolt, ő volt a nagy múltú firenzei klub első külföldi játékosa” – meséli a magyarul kiválóan beszélő Vladimír Cirbus. 

Bajnoki címek

A krónikák szerint a 20-as évek végének hullámvölgye után ismét fellendült a labdarúgás Füleken, amelynek az 1932/33-as szezonban bajnoki cím lett az eredménye a „Közép kerület” bajnokságában. „Ennek köszönhetően országos bajnoki elődöntőt játszhatott a csapat, ahol a ČSAF–MLSZ bajnoki címéért folyó küzdelmekben az FTC alulmaradt a keleti kerület bajnokával, az Ungvári TE-vel szemben. Egy évvel később viszont megnyerte az elődöntőt is a füleki csapat, így országos döntőt játszhatott, és meg is nyerte, vagyis a ČSAF–MLSZ bajnoka lett. A történészek a mai napig nem tudnak megegyezni, hogy ez szlovák bajnoki címnek számít-e, vagy sem, de mi úgy véljük, ezt el kellene ismerni” – magyarázza Vladimír Cirbus.

A füleki futball legsikeresebb évei a 30-as évek voltak. 1935 és 1938 között még négyszer játszott országos döntőt a csapat, és 1937-ben ismét bajnok lett az FTC. „A döntőben a kassai ČSŠK-val mérkőztek a fülekiek, akik akkor a pozsonyi ČSŠK-val együtt az ország legjobb csapatai közé tartoztak. A bajnoki cím megszerzése után egyetlen meccsen múlt, hogy felkerüljenek a legfelsőbb állami ligába. Olyan csapatokkal játszottak selejtezőt, mint a Pardubice, az Ostrava, a prágai Čechie Karlín vagy a német nemzetiségű játékosokból álló prágai DSC. Éppen a tőlük elszenvedett 5:0-s vereséggel dőlt el, hogy a füleki FTC nem került fel a legmagasabb osztályba. Ilyen közel azóta sem járt az egyesület az élvonalhoz” – jegyzi meg Vladimír Cirbus. 

Villanyfénynél

A második világháború ismét lefékezte a futball lendületét, de érdekesség, hogy ebben az időszakban érkezett Fülekre edzőnek a magyarországi Szeder-Seidl István, aki néhány évvel később a lengyel válogatott szövetségi kapitánya lett. „Új, modern módszereket honosított meg a futballban, ezért lehetett olyan sikeres” – mondja róla a füleki klubmenedzser. 

Füleken azonban nem volt könnyű az újrakezdés. Ahogy Vladimír Cirbus meséli: „A német katonák minden felszerelést elvittek, a pályát szétbombázták, a tankok lerombolták a falelátót. Mindent újra fel kellett építeni. 1949-ben azonban felavatták a klub villanyfénnyel is felszerelt pályáját, az országban nálunk volt először villányvilágítás a pályán. Az esti fénynél lejátszott stadionavatón az MTK volt az ellenfél.”

Régi játékosok a padon

Ezután a gyakori névváltoztatások és kevés siker időszaka következett, a következő nagyobb eredményre 1987-ig kellett várni, amikor az egyesület megnyerte a IV. liga déli csoportját, egy sikerrel vett selejtező után pedig felkerült a II. Szlovák Nemzeti Ligába, ahol három szezont játszott a csapat. „Érdekesség, hogy a két kieső csapatból az egyik Fülek volt, a másik pedig a szomszédos Losonc” – mutat rá Vladimír Cirbus. 

A klub 1993-ban vette vissza az FTC nevet, amit a mai napig is visel. „Hullámzó időszakok következtek, s csak a kétezres évek hoztak változást. Ekkor már sajnos az V. ligában játszott Fülek, de 2002-ben Pavel Kalinský egykori kapus vezetésével egy osztállyal feljebb jutott a csapat. Három évvel később újabb fordulópontot jelentett, amikor a szintén füleki Bari Jenő lett az edző, s újból az V. ligából indulva két év alatt a III. ligába ugrott a gárda” – idéz fel néhány fontos eseményt a menedzser.
A fülekiek Vízteleki János vezetésével (ő a 11. magyarországi edző, aki megfordult Füleken) jelenleg is a harmadosztályban szerepelnek, oda 2016-ban jutottak vissza néhány év negyedik ligás vergődés után. Az FTC ősszel a negyedik helyen végzett, ilyen előkelő helyen az 1991/92-es szezon óta nem telelt. 

A jubileumi ünnepség ezért is jó hangulatban zajlott, a résztvevők reményüket fejezték ki, hogy a füleki labdarúgásnak nemcsak a múltja, hanem hamarosan a jelene és a jövője is dicsőséges lesz.