Eljön még az én időm...

Pozsony. Magas, megtermett futballista. Kitűnően fejel, gyors, lát a pályán, jó a pozíciós játéka, passzai szinte sosem tévesztenek embert. Nagyjából így jellemezhető Gáspár József, az Inter középhátvédje. Csapata eddigi mind a 15 meccsét csere nélkül játszotta végig, s nem kis érdeme van abban, hogy az Inter kapta a legkevesebb gólt a bajnokságban. A szombati mérkőzés után Pecze Károly edző őt nevezte meg csapata legjobb játékosának. Annak ellenére is, hogy a sárga-feketék két gólt inkasszáltak a besztercei katonáktól. „Nem érdemeltünk vereséget – mondta némileg szomorúan a krasznahorkaváraljai születésű focista, aki serdülő korában szlovák bajnoki címet szerzett súlyemelésben! – Nem voltunk rosszabbak, helyzeteink is akadtak, elpártolt tőlünk a szerencse. Az első félidő hajrájában és a második elején annyi helyzetünk volt, hogy könnyen javunkra fordíthattuk volna a meccset.” A 24 éves játékostól arra is kíváncsiak voltunk, minek következtében javult az együttes védőjátéka. „Tavaly sok gólt kaptunk, bíráltak is emiatt bennünket. De akkor olyan időket éltünk, hogy csak ismerkedtünk egymással, új csapat volt alakulóban, inkább az offenzívára helyzetük a hangsúlyt. Most felelősségteljesebben, figyelmesebben, határozottabban játszunk.” Gáspár ebben az idényben eddig egy gólt lőtt, de sokat hárított. Mégis: a pontrúgásoknál nem tudná jobban kamatoztatni magasságát és fejelő-készségét? „Sokat gyakoroljuk a tréningeken a szabadrúgásokat, én általában csak a szögletrúgásoknál jutok el az ellenfél kapuja elé, ilyenkor nagy a tömörülés a tizenhatoson belül, nem egyszerű eredményesnek lenni, de remélem, eljön még az én időm.” Júniusban lejár a szerződése, hogyan tovább? „Télen minden eldől. Van egy homályos külföldi ajánlatom, de ha nem sikerül kijutnom Európába, szívesen maradnék az Interben.” (T. V.)