Az üstökösgyár

Az üstökösgyár így működik: beadják a kis csillagot, csiszolják, fejlesztik, hogy milyen módszerekkel, azt senki nem firtatja, mert a kis csillagból igen rövid idő alatt egyre fényesebb és fényesebb égitest lesz, s az első adandó alkalommal ki is lövik. Szikrázó ragyogása mindenkit elvakít, még káprázik a szemünk, de a sarokban már újabb üstökös készül kilövésre.

A moszkvai műkorcsolya-Európa-bajnokság női versenyét az orosz Alina Zagitova nyerte. Diadalához semmi kétség nem férhet, a rövidprogramban és a kűrben is ő volt a legjobb, fantasztikusan, hiba nélkül korcsolyázott, ráadásul az új pontozásban rejlő összes lehetőséget is kihasználta azzal, hogy minden egyes ugrása a programok második felében volt (ezzel 1,1-szeres szorzót kap az ugrás alapértéke).

Zagitova 15 éves, az Eb legfiatalabb versenyzőjeként rögtön aranyérmes lett. Nem kell olyan messzire menni a múltban hasonlóért: 2014-ben Julija Lipnyickaja szintén 15 évesen győzött, de az előző két év bajnoka, Jevgenyija Medvegyeva is rögtön az első, felnőttek közötti szezonjában besöpört minden címet.

Medvegyevának Moszkvában be kellett érnie az ezüsttel – pedig talán még soha nem korcsolyázott ekkora átéléssel. Korábban mindig jött, látott, győzött, az idei Eb előtt azonban megsérült, vissza kellett lépnie a Grand Prix-döntőtől, mindeközben elég komolyan belefolyt a NOB és az oroszok közötti vitába az olimpiai részvételről, s emellett azt is látnia kellett, hogy van valaki, aki legalább olyan jó, mint ő.

Talán mindez benne volt Medvegyeva szombat esti Anna Karenyinájában. A bizonytalanság, a küzdés, az eltökéltség, a vereség lehetősége. Medvegyeva nem hibázott, gyönyörűen korcsolyázott, csak volt nála jobb. Aki viszont tapasztalatok híján még azt sem igazán tudta felfogni, mit jelent egy Európa-bajnoki cím.

Az olasz Carolina Kostner 30 évesen 14. Eb-jén vett részt. Az utolsó csoportban vele együtt korcsolyázó öt lány együtt tizenkét Eb-n járt. Pályája elején sokan nem szerették Kostnert, azt mondták rá, csak egy ugrógép, aki csak kalimpál a hosszú karjaival. Csakhogy Kostner páratlanul hosszú pályáján megjárta a mennyet és a poklot, megélt hazai olimpiai kudarcot, mámoros világbajnoki győzelmet, az exbarátja doppingvétsége miatti eltiltást, az újrakezdés gyötrelmeit, új sikereket...

Carolina Kostner ma a női mezőny legnagyobb egyénisége, akinek a programjai akkor is élményszámba mennek, ha esetleg a technikája nem tökéletes. Mindent, amit a szíve legmélyén érez, kitesz a jégre, szembe mer nézni a fájdalmas élményekkel is, ettől lesz annyira egyedi és erőteljes, amit csinál.

Az üstökösgyár növendékeinek esélyük sincs erre. Jön a másik, fényesebb, magasabb pályájú üdvöske. Hol van ma Julija Lipnyickaja? Anorexiás volt, abba kellett hagynia a sportot. Hol van Szocsi olimpiai bajnoka, Agyelina Szotnyikova? Show-kkal járja a világot. Hol van a 2015-ös világbajnok Jelizaveta Tuktamiseva? Évek óta képtelen kiharcolni az Eb- vagy vb-csapatba kerülést. És hol lesz vajon három év múlva Medvegyeva és Zagitova?

Pedig mindannyiukban benne volt/van a potenciál, hogy ne csak egyszer használatos versenyzők, hanem korszakos bajnokok legyenek, és érdekes is lenne látni, hogyan fejlődnek, érnek az évek során.

Ám a rendszer adott, az üstökösgyár előtt tolonganak a kis csillagok, hogy felpattanjanak a kilövéshez vezető futószalagra. Még akkor is, ha különösebb csillagászati ismeretek nélkül is nyilvánvaló: az üstökös soha nem lesz állócsillag.