Amikor a Tauris legyőzte a Sampdoriát

A Slovan visszalépett

A rimaszombatiak az akkori élvonal, a Mars Superliga 1997/98-as idényében a táblázat 6. helyén végeztek. Ez önmagában még nem jelentett volna európai kupaszereplést, de az 5. helyezett pozsonyi Slovan visszautasította a részvételt, így a Taurisé lett a lehetőség.

Az első fordulóban az északír Omagh Town együttesével találkoztak a gömöriek. Az első meccsen, Rimaszombatban Vilím góljával nyert a Tauris 1:0-ra, a szurkolók figyelmét leginkább az ragadta meg, hogy a vendégek minden egyes alkalommal, amikor a játékvezető megszakította a játékot, ivószünetet is kértek, a meccs után pedig a helyi Tango kocsmában folytatták a szomjoltást, immár nem vízzel.

A visszavágón 2:2-es döntetlent ért el a Tauris, így sikerrel vette története első kupapárharcát, és készülhetett a nagynevű, nagy múltú genovai Sampdoria ellen.

Elállt a lélegzet

A rimaszombatiakat abban az időszakban Vas Ferenc irányította. A szerénységéről és szorgalmáról ismert tréner idén hunyt el. A Sampdoria elleni összecsapásokat élete végéig legnagyobb szakmai sikereként emlegette.

„Pályafutásom legszebb emléke marad a Sampdoria otthonában játszott mérkőzés. Amikor megláttuk azt a gyönyörűszép pályát, a lélegzetünk is elállt. Azt gondoltam: Édes jó Istenkém, csak most adj erőt, hogy itt ne valljunk szégyent. A csapatom taktikailag nagyon jól felkészült a meccsre, mindent megbeszéltünk, két hétig dolgoztunk a taktikán, és a sok munka meghozta a gyümölcsét” – idézte fel a meccset lapunknak Feri bácsi a 70. születésnapja alkalmából adott interjújában 2010-ben.

A pálya méretei

Vas Ferenc civilben erdész volt, akkori védence, Urblík József ma is mosolyogva emlékszik, hogy a mester Genovába is az erdészöltönyében utazott, s abban is ment ki megnézni a pályát. „Akkurátusan lépegetve lemérte a pálya szélességét és hosszát is. Az elegáns, öltönyös olaszok csak néztek, ki ez a fura figura. Amikor végzett, bejött az öltözőbe, és kijelentette: Fiúk, semmit se féljetek, ez a pálya pontosan ugyanakkora, mint a rimaszombati!” – mesélte lapunknak a rimaszombatiak volt csatára, akinek több nagy helyzete is volt az első mérkőzésen. A Sampdoria Palmieri 37., illetve Cate 66. percben szerzett góljával 2:0-ra nyert, de Urblík szépíthetett volna.

Rohanás az újságoshoz

„A meccs másnapján mindenki rohant megvenni az olasz újságokat – emlékezett Urblík. – Nekem is megvolt a Gazetta dello Sport, de sajnos azóta elveszett. Pedig a vendégek közül én kaptam a legmagasabb osztályzatot.”

Hogy nem túloz, azt a korabeli szlovák sajtóból ellenőrizni lehet: a híres olasz sportlap osztályzatait a szlovák sportnapilap is leközölte a mérkőzés után. A Luciano Spaletti irányította olaszok közül mindenki hatos vagy 6,5-ös osztályzatot kapott, a rimaszombatiak közül viszont csak két játékost értékeltek 6,5-sel: Orabinecet és Urblíkot.

„A szerb hátvédünk, Jozso Pavics akkor azt mondta, ha jugoszláv menedzserem lenne, az után a meccs után biztos el tudott volna adni valahová” – tette hozzá Urblík.

Csarnakovics jóslata

A visszavágó előtt Csarnakovics György, a rimaszombatiak akkori másodedzője így felelt a szlovák sportnapilap kérdésére, hogy milyen mérkőzést képzel el: „A harmadik percben kellene rúgnunk az első gólt, a másodikat pedig a ráadásban, közben pedig nem lenne szabad gólt kapnunk.”

A meccset telt ház előtt játszották, a hivatalos adat szerint 6223 néző volt a stadionban, de a városban nyolc-kilenc ezer nézőről beszéltek.

A találkozó pontosan Csarnakovics elképzelései szerint indult: a Tauris a 3. percben vezetést szerzett Orabinec góljával. A Sampdoriánál már a kezdőcsapatban szerepelt az első meccsen csak csereként beállt Vincenzo Montella, de a hazai kapuban Ľuboš Lukáč aznap bombaformában védett. A meccs utolsó negyedórájában még voltak veszélyes hazai pontrúgások, de Csarnakovics jóslatának második fele nem vált valóra.

Amit még nem láttunk

Az olasz bajnokság 9. helyezettje elleni összecsapás során sok olyasmire rácsodálkoztak a játékosok, amit korábban még nem láttak. Urblík felidézte, hogy a Sampdoria stadionjában már akkor volt az öltöző mellett bemelegítőterem. A szlovák sportnapilap pedig a visszavágó után arról cikkezett, hogy az olasz csapat játékosai nem maguk cipelték a cuccaikat a buszból az öltözőbe, hanem a gyúrók hordták utánuk.

„Olyan világot láttunk, amilyenről nálunk akkor még nem is lehetett hallani” – jegyezte meg Urblík.

Spaletti dicsérete

A rimaszombatiak az 1:0-s hazai győzelem ellenére búcsúztak az Intertotó-kupától, de nem vallottak szégyent. Tapasztaltabb, jóval nagyobb költségvetésből dolgozó ellenfelük kicsit félvállról vette a párharcot, így végül a gömöriek rendesen megizzasztották őket. Vas Ferenc azt is sokszor emlegette, hogy Luciano Spaletti is elismerően szólt a Taurisról, s mind a genovai, mind a rimaszombati mérkőzés után megdicsérte őket. „Azt hittük, hogy könnyű meccs lesz – kezdte értékelését Spaletti a visszavágó után. – A gyors gól után gyorsan rádöbbentünk, hogy sokkal nehezebb dolgunk lesz. Több helyzetünk volt ugyan, mint otthon, de Lukáč a kapuban nagyszerű teljesítményt nyújtott. Meg kell dicsérnem a rimaszombatiakat azért, milyen szervezetten játszottak.”

A húsz évvel ezelőtti meccs azóta is élénken él a szurkolók emlékezetében. A III. ligás meccsek kevésbé eseménydús perceiben a törzsdrukkerek szívesen gondolnak vissza arra, hogy volt idő, amikor csapatuk európai kupában is indult. S ha egyszer sikerült, miért ne sikerülhetne egyszer, talán húsz év múlva újra?