„A viták után mindenki magába száll”

A két kajakossal még az év végi gálaesten beszélgettünk, ahol 2011-es teljesítményük értékelése mellett 2012-es terveikről is beszámoltak.

Vlček Erik felkavarta a szlovákiai kajak-kenu közeg állóvizét, amikor elhatározta, a kajaknégyes mellett K2-ben is megpróbálja kiharcolni a londoni kvótát. A két Riszdorfer fivér nem nézte jó szemmel Vlček terveit, attól tartva, az ország legjobb kajakosa nem fogja bírni a terhelést, s erre a négyes fizet rá. Vlček azonban bízott magában, s az idő őt igazolta: Szegeden párosban világbajnok lett, s a négyessel is kijutott az olimpiára.

Bízott benne, hogy ilyen jól sikerül a 2011-es év?
Mindenki tűz ki maga elé valamilyen célt az év elején, így én is reménykedtem, hogy legalább négyesben sikerül kiharcolnom az olimpiai részvételt. Azt viszont egy éve még nem gondoltam, hogy ez párosban is összejön, és világbajnokok is leszünk.

Volt olyan pillanat, amikor kételkedett magában?
A legnehezebb a döntés meghozatala volt, hogy bevállalom a párost, és Péterrel indulok a világbajnokságon. De az első két közös edzésünk után már biztos voltam benne, jól döntöttem, és nem is akartam ezen változtatni.

Már az Európa-bajnokság megmutatta, hogy tényleg jó párost alkotnak: Belgrádban 500 méteren ezüstérmesek lettek.
Elég hektikus volt az Eb, mert előtte csak kétszer ültünk együtt a hajóban, a kajakot is csak úgy kértük kölcsön. Úgy vágtunk bele, hogy ha sikerül, jó, ha nem, az sem baj. Nem voltak nagy elvárásaink, csak be akartunk jutni a döntőbe, és felmérni, mire vagyunk képesek együtt. Szerencsére jól sikerült az Eb, s ez még több erőt, nagyobb lendületet adott a közös munkához.

A vb előtt egyre gyakrabban felmerült, nem lesz-e túl fáradt a páros miatt, nem fizet-e erre rá a kajaknégyes.
Éreztem a nyomást, tudtam, hogy ha a négyesnek nem sikerül kvótát szereznie, akkor mindenki engem fog vádolni. De a valóság kicsit más volt, mint ahogy azt akkor beállították, hiszen ha valamelyik számnak ez a kárára mehetett, az a páros volt, elvégre a páros döntőt a négyes két nehéz futama után rendezték.

Mindezek ellenére fantasztikus döntőt mentek Szegeden: 250 méterrel a cél előtt még csak hatodikok voltak, de aztán óriási hajrával világbajnokok lettek.
Féltávnál még nem úgy nézett ki, hogy lesz valami esélyünk, de hideg fejjel végig tudtuk csinálni az egészet, és szerencsére mi nyertük a versenyt. Így visszagondolva tulajdonképpen nehezebbre számítottam, de szerintem mindketten nagyon jó formában voltunk Szegeden.

Vissza szokta nézni a döntőt?
Egyszer-kétszer megnéztem, de nem fogom újra és újra nézegetni. Természetesen jó érzés látni a sikert, de nagy tanulságokat nem lehet levonni egy-egy versenyből, mert minden futam más. Elég egy apróság, és már minden másképp alakulhat.

Szegeden az ellenfeleket is meglepték, Londonban viszont már számolni fognak önökkel. Oda is készülnek valami hasonló nyerő taktikával?
A vb-n sem volt ez előre eltervezett taktika. Persze próbáljuk megbeszélni, hogyan szeretnénk versenyezni, de aztán ahogyan alakul a futam, úgy változhat az egész taktika. Edzeni fogunk keményen, s meglátjuk, mi lesz az olimpián.

Érzi, hogy az egész ország érmet vár önöktől?
Világbajnokként utazunk, így természetes, hogy dobogós helyet várnak tőlünk. Számomra ez nem újdonság, már a harmadik olimpiámra utazom úgy, hogy éremesélyes vagyok. Remélem, sikerül most is hazahozni egy érmet.

Milyenek a tapasztalatai a londoni pályával?
Nagyon szép a környezet: zöld fű, mezők, kevés fa, szép csónakház... Szépnek tehát szép, csak elég nyitott a terep, és ha fújni fog a szél, az negatívan befolyásolhatja az egész versenyt.

A páros mellett ott a négyes is, s ön valószínűleg mindkét egységnek tagja lesz. Az elmúlt hetek nyilatkozatai alapján viszont a négyesben nem a legjobbak a viszonyok.
Ez így van. Természetesen szeretnék a négyesben is versenyezni, s ha azt akarjuk, hogy legyen esélyünk valami szép eredményre, akkor, ugyanúgy, mint eddig, a négy legjobb kajakosnak kellene ülnie a hajóban. Remélem, sikerül jól összerakni a négyest.

Magánemberként milyen viszonyban van Riszdorferékkel?
Semmilyenben. Se rossz, se jó. Mindenki a maga dolgával törődik, mindenki tudja, hogy ha ott akar lenni a négyesben, akkor jó formát kell hozni, és ezért keményen edzeni.

Ez a „semmilyen” viszony a pályán nyújtott teljesítményüket nem befolyásolja?
Volt már nézeteltérés közöttünk többször is, és néha szerintem azért is mentünk jól, mert a viták után mindenki jobban magába száll. Szerintem akkor tudja az ember a legjobbat kihozni magából, ha érzi, nem biztos a helye a hajóban, ezért igyekszik még többet edzeni, mint korábban.

Télen külön edzőtáboroztak, ön, Gelle és Tarr György Amerikában, a két Riszdorfer Olaszországban. Az olimpia előtt mennyit fognak még együtt edzeni?
Minél előbb össze kell rakni egy jó négyest, stabil emberekkel. Nem tudom megmondani, hogy ez májusban meglesz-e már, vagy csak júniusban sikerül összekombinálni, de ha együtt lesz a négy ember, akkor már csak Londonra fogunk koncentrálni.

Milyen kritériumok alapján dől el, hogy ki kerül a négyesbe?
Ezt még nem tudom pontosan. Lesz válogató, ahol mindenki egyéniben versenyez, lesznek Világkupa-futamok is, ahol négyesben kell valamilyen eredményt elérni, hogy biztosak legyünk benne, ez egy jó egység.

2012 decemberében is ott lesz az év legjobb sportolóinak díjkiosztóján?
Remélem. Szeretnék legalább egy érmet hazahozni az olimpiáról. De jobb lenne kettőt. Gelle Péter egy éve ilyenkor még nem is álmodott az olimpiai részvételről, de aztán kapva kapott Vlček Erik ajánlatán. A kajaknégyes tagjai közötti viszálykodásból igyekezett kimaradni, mindig csak a saját versenyére koncentrált. Állítja, ebben a sportban ez a legfontosabb.

Hogy érzi magát az év legjobb sportolói között?
Először vagyok ezen a gálán, nagyon érdekes, kíváncsi vagyok a programra. Már a belépéskor láttam, hogy ez igen rangos esemény. (Gelle Péter otthon felejtette a meghívóját, végül az olimpiai bizottság sajtófőnöke sietett a segítségére – a szerk. megj.)

Joggal szerepel a díjazottak között, hiszen 2011-ben sikert sikerre halmozott.
Már az elejétől fogva nagyon jól ment. Az első Világkupa-futamok is jól sikerültek, mert jóformán mindegyiken érmet szereztem egyesben. Nagyon nagy örömhír volt, amikor Erik felkért, versenyezzek vele párosban. Remek versenyzőnek tartom Eriket, jó vele K2-ben evezni. Szeged pedig... Az egy álomfutam volt! Aztán a magánéletemben is jött egy nagy esemény, megnősültem, és ez nagyszerű regeneráció és kikapcsolódás a kemény versenyek után.

Vlček Erik egy interjúban azt mondta, a szegedi döntő közben azon gondolkozott, a célban jól le fogja szidni, mert az összes hajó csak húz el mellettük. Aztán jött a remek hajrá, s végül elsőként értek célba. Tudatos volt ez a taktika?
Erik a négyesből nincs hozzászokva ehhez a taktikához, de én többnyire így szoktam versenyezni. Nagy volt az ellenszél, de én nem izgultam, főleg arra koncentráltam, hogy benne legyünk az első hatban, mert az olimpiai részvételt jelent. Csak a saját versenyünkre figyeltem, a finis igazán kimagasló volt, de én sem számítottam rá, hogy ennyire előreugrunk vele.

A ritmusváltásokról ön dönt a hajóban?
Én adom a tempót, Eriknek muszáj alkalmazkodnia hozzám. De már az edzéseken megszoktuk a tempóváltásokat, elvégre nem mehetünk úgy egy versenyre, hogy majd ott kipróbálunk valami újat. Az olimpiáig teljesen be fog rögződni, hogyan kell versenyeznünk, s legfeljebb annak függvényében változtatunk, hogy szembeszél vagy hátszél lesz-e a pályán.

Most már az ellenfelek is számolnak önökkel. Hogyan lehet újra meglepni őket?
Azzal talán meglepnénk őket, ha úgy versenyeznénk, mint a svédek Szegeden, akik nagyon belekezdtek, aztán meg hátracsúsztak. Na de ilyen meglepetést nem akarunk. A mi sportágunkban az a fő, hogy mindenki csak saját magára összpontosítson, a maga versenyét menje.

Tisztában van vele, hogy a szurkolók érmet várnak a párostól?
Aki belelát a sportba, tudja, hogy az olimpia más, mint a világbajnokság. Számomra már az óriási siker lesz, ha benne leszünk az első ötben. Mi mindent megteszünk a legjobb felkészülésért, s meglátjuk, ez mire lesz elég.

Felmerült, hogy megváltozik a kajaknégyes összetétele, ezzel gyakorlatilag ön előtt is megnyílt az út.
Ha lesz esélyem bekerülni a négyesbe, mindent meg fogok tenni érte. Minél több olimpiai start, annál jobb. A Világkupákban is mindig több számban indulok, hozzá vagyok szokva, Londonban a két szám nem is egy napon lesz, nem hiszem, hogy fáradt lennék.

Gelle és Vlček szegedi hajrája: