A nehézségek ellenére is az 1. liga a cél Naszvadon

A naszvadiak két győzelemmel indították a szezont, majd egy sikertelen periódus következett. „Egy-két meghatározó játékosunk megsérült, ami nyilván érzékenyen érintett bennünket is, ez lehetett az egyik oka, hogy hirtelen jöttek a vereségek. A másik pedig az, hogy amatőr csapatként működünk, így nem mindig tudunk a megfelelő módon felkészülni a meccsekre. De ennek ellenére sikerült átvészelnünk a kritikusabb időszakot, alkalmazkodtunk a körülményekhez, így újra kezdtek jönni a jó eredmények” – mondta lapunknak Miškovič György, aki hozzátette, sok múlik azon, hogy a csapatban játszók hogyan tudnak az iskolai vagy munkahelyi elfoglaltságaik, vagy a családi mindennapjaik mellett időt szakítani a kézilabdára. Ezzel azonban már a hosszú évek alatt megtanultak együtt élni, sőt, akarattal és fiatalos lendülettel leküzdik az eléjük gördülő akadályokat, ahogy ezt az utolsó négy meccsen aratott győzelmeik is bizonyítják.

Hasonlóan látta a néhány rosszul sikerült mérkőzés okát Kender Evelin is. „Nehezen indult a szezon, mert eléggé megfogyatkozott a csapat. Így olyan felállásban kellett játszanunk, amihez nem voltunk hozzászokva, hiszen többen is a kezdőcsapatból estek ki. Az is újdonság volt, hogy kevesebbet tudtunk cserélni, így mindenkire nagyobb szerep hárult. Ennek ellenére az ősz második felében már összeállt a játékunk és tudtunk pontokat szerezni, aki lehetőséget kapott, akár a fiatalabbak is, mindent megtettek” – értékelt a naszvadi irányító.

„A koronavírus bejövetele után és az ebből adódó lezárások következményeként a felnőttek mögötti közvetlen utánpótlásban sokan abbahagyták a kézilabdát. Ez azonban nem csak nálunk gond, a legtöbb sportágban ez volt a járvány egyik legfőbb utóhatása. Mi is megsínylettük ezt, de így is akadtak fiatalok, akikkel a tudtuk pótolni a már említett kiesőket. A legkisebbek között azonban ellentétes volt az út, ennek pedig nagyon örülünk. Egyre több kisgyermek kezdett el nálunk is sportolni, sokan érdeklődnek a kézilabda iránt egészen az óvodásoktól kezdődően. Természetesen ki kell emelnem az ímelyi iskolával és a község vezetésével is meglévő kapcsolatunkat, aminek köszönhetően továbbra sem csak tőlünk, a városból érkeznek a gyerekek, hanem tőlük is, így mondhatom, hogy a környéken mindig akad kellő utánpótlás” – avatott be minket az utánpótlás helyzetébe Miškovič.

A már említett Covid-hatás mellett azonban az elmúlt évben jelentkező gazdasági hatások sem kerülik el a kisebb sportegyesületeket. „Ezek a problémák nálunk is előjönnek. Már a koronavírus kezdete után az egyik példa erre az volt, hogy ha volt egy-két szponzor, akkor ők visszaléptek. Ebben a helyzetben pedig szinte lehetetlen őket visszahozni, hiszen ők is gazdasági nehézségekkel küzdenek. Nekünk fő támogatónk a város, és nekik is be kell osztaniuk a forrásaikat, kultúrára és sportra egyre kevesebb jut. De még a víz felett vagyunk. Ami kellemetlen volt számunkra, hogy a Szlovák Kézilabda-szövetségtől nem érkezett meg a támogatás, de megígérték, hogy az első negyedévben majd ezt pótolják. Ez megmutatkozott abban is, hogy kevesebb tornán vettünk részt, maradt el összpontosítás. Eléggé szűkösen vagyunk. A legfőbb cél, hogy bennmaradjunk az 1. ligában. Ebben a helyzetben nem tudunk ennél konkrétabbat magunk elé tűzni. A játékoskeret változásai és az anyagi helyzet miatt sem tudnám azt mondani, hogy a 3. helyen vagy az alsóházban végezhetünk-e. Örülünk annak, hogy sportolhatunk és működhetünk. Persze igyekszünk a tabella első felében végezni, az már egy szép eredmény lenne” – zárta beszélgetésünket az edző.