Élete védését mutatta be Kiss Éva, a győri női kézilabdacsapat cserekapusa a Bajnokok Ligája Final Fourjának döntőjében.
A két győri kapus megbeszélte, ki fog beállni
A hosszabbítás vége előtt nyolc másodperccel egygólos győri előnynél labdát szerzett a Vardar, Lekics vitte fel a labdát, és Covic lőtt ziccerben kapura, ám Kiss Éva kivédte a lövést. A Győr ezzel nyerte meg a klubtörténet negyedik BL-trófeáját. A 30 éves kapussal a döntő után beszélgettünk.
Minden cserekapus erről álmodik, hogy beáll az év legfontosabb meccsének a végén, és az utolsó másodpercben kivédi azt a ziccert, amivel egyenlíthetne az ellenfél.
Nekem is megfordult ilyesmi a fejemben, de csak most vált valóra.
Az elődöntőben és a döntő rendes játékidejében is csak hetesekre állt be a kapuba, a hosszabbítás második félidejében viszont az ön pillanatai jöttek.
A hosszabbítás elején mondta Ambros, hogy készüljek én is, és azt mondta, döntsük el mi, ki fog beállni a hosszabbítás második félidejére. A szünetben megbeszéltük Karival, hogy én fogok beállni. Végig koncentráltam, hogy megháláljam ezt a bizalmat.
Gondolt egyáltalán valamire, amikor labdavesztés után megindult a Vardar? Vagy csak ösztönösen védett?
Arra gondoltam, hogy ezt meg kell fogni. De egyébként nem gondolkodtam.
Bódi Bernadett azt nyilatkozta, más kapus nem fogta volna meg ezt a ziccert, de ön annyira nyugodt és hidegvérű, hogy ilyen kiélezett pillanatokban sem veszíti el a fejét.
Az egyik nagy előnyöm, hogy a legtöbb esetben tiszta fejjel tudok gondolkodni.
Grimsbö: „Éva a mi dzsókerünk”
„Ezen a meccsen voltak nagyon jó és nagyon rossz pillanataink is, de végig harcoltunk. Ugyanaz volt a taktikánk, mint az elődöntőben a CSM ellen, tudtuk, hogy a védekezés lesz a kulcs” – mondta a döntő után Kari Grimsbö, a Győr norvég kapusa, majd kollégája nagy védésére is kitért: „Éva a mi dzsókerünk. Tudjuk, milyen jó a ziccereknél, biztosra vettem, hogy most is meg tudja fogni. És így is lett.”
Akkor sem csüggedt el, amikor a kispadról látta, mennyi helyzetet kihagynak a társak?
Nem aggódtam, hiszen végig küzdött a csapat. Végig harcoltunk ezért a győzelemért, és szerintem nagyon megérdemeltük.
Ez a második BL-címe. Össze lehet hasonlítani a kettőt?
Ezért most talán többet küzdöttünk, mint tavaly. Az előző is csapatmunka volt, de a mostani is – én mind a kettőre büszke vagyok.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.