Zavaros ingatlanügyek

Nyitra. Hitelből építtetne új székházat a nyitrai megyei képviselő-testület, de a mintegy 250 milliós kölcsön felvételéről egyelőre nem szavaztak.

Farkas Iván, a megyei pénzügyi bizottság elnöke szerint szakmai értelemben kell még kiegészíteni a javaslatot, ezért vette le a napirendről az ügyet, de a jövő héten újratárgyalja a bizottság, és a legközelebbi testületi ülésen már szavazásra bocsátják. Ezzel szemben Milan Belica megyei elnök a székházépítés módját is megkérdőjelezi, és törvényellenesnek tartja, hogy az MKP-s többségű testület még novemberben egy nem létező épület megvásárlásáról döntött.

A megyei hivatal megalakulása óta helyhiánnyal küszködik, s mert megfelelő épületet nem talált, a képviselők úgy döntöttek, új székházat építtetnek. A nyitrai Gap Real Kft. már ki is dolgozta a tervdokumentációt, és ennek alapján hagyott jóvá a képviselő-testület még tavaly 225 millió koronát a beruházásra.

Milan Belica már akkor nehezményezte, hogy valójában egy nem létező irodaházról kötöttek szerződést az építő céggel, és aggályait igazolandó a kerületi ügyészhez fordult. „Időközben a képviselők többször módosították a megyeszékház felépítéséről szóló határozatot, de az ügyész mindegyik határozat ellen tiltakozott. Felháborító, hogy a képviselők pályázat kiírása nélkül döntöttek ekkora beruházásról” – véli Belica, aki szerint személyes érdekek bújnak meg amögött, hogy a közbeszerzési törvénnyel ellentétben azonnal konkrét céggel való szerződéskötésről határoztak a képviselők. Farkas Iván szerint viszont a képviselő-testület a legegyszerűbb és legjobb megoldást választotta, amiről az is tanúskodik, hogy az ötvenkét fős közgyűlés politikai hovatartozásra való tekintet nélkül, nagy többséggel szavazta meg a határozatot.

Nem került a hétfői testületi ülésen napirendre egy másik tisztázatlan ingatlanügy, a megyei tulajdonban lévő aranyosmaróti borospince eladása sem. A présház és az alatta lévő pince eladását a közgyűlés még novemberben szavazta meg, ám az aláírt határozatba talányos módon további hét tétel (többek között 84 áras szőllőültetvény) bekerült. Azt, hogy a képviselők határozata és az eladási szerződés nem fedik egymást, a telekkönyvi hivatalban vették észre, és azzal küldték vissza az iratokat a megyei hivatalnak, hogy a szóban forgó pontatlanságok miatt nem lehet a tulajdonosváltást bejegyezni.

A következő testületi ülésen nyilván arról is szó lesz, hogyan került plusz 84 ár a szerződésbe, s kit terhel a felelősség a véletlennek aligha nevezhető elírásért. Szerződéseket a megye nevében csak az elnök írhat alá, ebben az esetben tehát az a fő kérdés, hogy Belica tudott-e a csalásról. Ő maga azt állítja, csak adminisztratív hiba történt, a szerződésből egyszerűen hiányoztak a telekszámok. „A szerződést pontosan a határozat alapján dolgoztuk ki, de a határozat sem tartalmazta a parcellaszámokat, csak a tételeket, valamint a háromszázezer koronás vételárat – állítja Zuzana Orgoníková, a megyei hivatal jogásza. – A képviselő-testület legközelebbi ülésén módosítja a határozatot, és ha úgy dönt, a szőllőültetvényt mégsem adja el, a telekkönyvi hivatal egyszerűen megszünteti az eljárást.” (vrabec)