Szobi vonatozás az ipolysági képtárban

Alig ismerjük a régió, az Ipoly mente érdekességeit, állapította meg Lakatos József szobi és Pálinkás Tibor ipolysági múzeumvezető, s úgy gondolták, a két intézmény összefogásával változtatni kell ezen a helyzeten, fel kell hívni a figyelmet a helyi kincsekre. A két intézmény már körülbelül hat éve működik együtt, évente legalább egy-egy kiállítással vendégeskednek egymás múzeumaiban. A kapcsolat Mándli Gyulának, a váci Katona Lajos Városi könyvtár igazgatójának köszönhető, aki a Dunakanyar és a volt Hont vármegye térségének szerelmese, szenvedélyes fotográfus, a helyi kulturális élet és határon átnyúló kapcsolatok egyik motorja. Mándli vezette a szobi könyvtárat is, és Vácra költözése után sem feledkezett meg erről a valaha jelentős nagyközségről. Szob stratégiai fontosságát az adta, hogy a település a Duna bal partján, az Ipoly torkolatánál fekszik.

Jelenleg az ipolysági Simonyi Lajos Galériában a Szobi Gazdasági Kisvasút történetét dokumentáló fotókiállítás látható. A három teremben mintegy száz fénykép mutatja be ezt az izgalmas technikai műemléket, melynek felújítása 2007 végére befejeződött, és jelenleg a járműállomány (1 dízelmozdony és 2 kocsi) gyártása folyik. Folyamatban van az engedélyezési eljárás is, és a remények szerint idén tavasszal vagy nyáron indulhat a rendszeres személyszállítás.

Egy igazán különleges turisztikai attrakcióval gazdaghat a térség, mely egészen kiváló természeti adottságokkal rendelkezik, de épített emlékei is jelentősek – például egyedülálló a szobi Kálvária, és itt található a Luczenbacher-kastély is.

A kisvasút

gyönyörű útvonala átszeli a Börzsönyt. A múlt század elején nagyon jelentős gazdasági szerepe volt az erdei vasútnak, egészen Ipolypásztóig vitték a kocsik a fát, a követ, a mezőgazdasági terményeket, a faszenet, onnan pedig „nagyvasúton” folytatódott a szállítás – például Ipolyságra is. Szob éppen a Luczenbacher családnak is köszönhetően forgalmas kikötőként működött, pezsgett az élet a településen, jelentős teherszállító központ volt. A galéria első helyiségében a vasút 1992 előtti története követhető nyomon a kezdetektől, a virágzáson át a lassú romlásig.

A második teremben a rendezők a kisvasúton használatos mozdonyokat, vagonokat mutatják be a kezdetektől egészen máig. A harmadik terem pedig az 1992-es leállás utáni helyzetet térképezi fel, szerencsére optimista végkicsengéssel, hiszen már a felújítási munkálatokról adnak hírt a fotók, a kisvasút jó egy évtized után ismét feléledt. A projekt első ütemében a Szob–Márianosztra szakaszt újították fel, egy alapítvány jött létre az emlék megmentése érdekében, és 2006-ban 600 millió forintot nyertek pályázati úton. A Nagybörzsöny–Nagyirtás szakaszt folyamatos lobbizás, pályázás után 2002-ben sikerült felújítani; ez szintén egy több százmillió forintos beruházás volt. Tehát ha második ütemben a Márianosztra–Nagyirtás részt ismét megépítik, visszaáll a teljes Szob–Nagybörzsöny útvonal, s ez azt jelenti, hogy az eredeti hossz majdnem háromnegyede ismét üzemképes lesz.

A további cél

pedig Nagybörzsönytől Ipolypásztóig jutni, s ezzel tulajdonképpen visszaáll a múlt század eleji állapot. A kisvasút építésének története egyébként nagyon kalandos. Érdemes vele megismerkedni. A táj gyönyörű, ha elkészül, a teljes szakaszon mindenképpen megéri végigutazni. Egyszerre időutazás, technikatörténeti kaland és turisztikai csemege is, interaktív helytörténet és rendhagyó múzeumi tárlat. Izgalmas és tanulságos szembesíteni a mai állapotokat: egy elfeledett, Isten háta mögötti, hanyatló térséget szemebesíteni az alig száz évvel ezelőtti állapotokkal, amikor virágzó korszakát élte a régió. Az érdeklődők a www.kisvasut.hu honlapon találhatnak további információkat a börzsönyi kisvasúttal kapcsolatban. (fm)