Százmilliós kinnlévőség

Komárom. A képviselő-testület jóváhagyta a város tavalyi évről szóló zárszámadását, amelyből kiderül, hogy Komárom kinnlévőségei meghaladják a százmillió koronát. Győrfy László, a pénzügyi bizottság vezetője szerint sikerült olyan anyagot a képviselők elé tárni, amely hűen tükrözi a város pénzügyi helyzetét, és rámutat a legkritikusabb pontokra is. A zárszámadásból kiderül, hogy Komárom város összvagyona 1,4 milliárd korona. Sajnos, a kinnlévőségek öszszege 102 millió korona,s ez főleg az utóbbi nyolc évben halmozódott fel. Ebből több mint 50 millió az olyan követelés, amelynek fizetési határideje több mint egy évvel ezelőtt lejárt. Sok esetben ingatlanadó-elmaradásról van szó, mégpedig olyan cégek részéről, amelyek azóta megszűntek, illetve csődeljárás alatt állnak. Az utóbbi években nagymértékben felhalmozódtak a lakossági tartozások is, elsősorban a lakbérhátralékok. „Ha nem volnának ezek a kinnlévőségek, a város önerőből meg tudta volna oldani az ISPA-tervezet ráeső részének finanszírozását és nem szorult volna hitelre” – magyarázta Győrfy. A testület határozata értelmében meg kell vizsgálni ezen követelések struktúráját és eladásának lehetőségét. A tavalyi költségvetés teljesítésével kapcsolatban a pénzügyi bizottság elnöke elmondta, hogy a tervezett 327 millió koronás bevétel helyett 307 millió folyt be a városkasszába. A hő- és melegvíz-szolgáltatást végző Tekom-therm vállalat július derekán csődöt jelentett, és közel 11 millió koronás bérleti díjjal maradt a város adósa. Szemétdíjakból 2,5 millióval folyt be kevesebb a tervezettnél, és nem sikerült bizonyos ingatlanok eladása sem. A bevételek kiesése miatt fontos beruházások sem valósultak meg, nem épültek szociális lakások, amelyre a tervek szerint 6 millió koronát kellett volna tavaly fordítani, és hulladékosztályozó sem létesült. Az ülésen ismét felmerült a város hő- és melegvíz-gazdálkodás eladása is. Az előző képviselő-testület ugyanis még a múlt év tavaszán hozott egy határozatot, hogy új tulajdonost kell találni; ez azonban tavaly nem sikerült. A hő- és melegvíz-szolgáltatás biztosítása érdekében gyorsan lépni kellett: a testület határozata alapján ideiglenesen a Városi Idegenforgalmi Vállalatot, mint a város járulékos szervezetét bízták meg az üzemeltetéssel. A cég – ugyancsak a testület jóváhagyásával – a múlt év végén 30 millió korona hitelt vett fel erre a tevékenységre, amelyet idén októberig kell visszafizetnie. A hő- és melegvíz-gazdálkodás tervezett eladása miatt azonban korábban kellene törlesztenie a hitelt, hogy kedvezőbb feltételekkel állhassanak a potenciális vásárlók elé. Az eladást ugyanis műszaki jellegű okok miatt mindenképpen a nyári hónapokban, tehát fűtési szezonon kívül kell nyélbe ütni. „A város vezetésének három lehetőséget kell megvizsgálnia: az egyik a hő- és melegvíz-gazdálkodás eladása, a másik a hosszú távú bérbeadása, a harmadik pedig, hogy továbbra is a VIV biztosítsa ezt a szolgáltatást – fejtegette Bastrnák Tibor polgármester. – A város szempontjából mindenképpen az első a legelőnyösebb megoldás, az eladásból származó pénzt ugyanis két fontos célra tudnánk fordítani: az első a munkahelyteremtés, a második pedig a szociális lakások építése. Addig ugyanis, amíg nem tudunk megfelelő szociális lakásokat felkínálni, nem tudunk érdemben előrelépni a nem fizető lakók kilakoltatása terén sem. Sokgyermekes családokat ugyanis nem tehetünk az utcára.”