Szálláshely nélkül nincs falusi vendéglátás

Vágsellye. A vidéki turizmus terén elképzelhető a fejlesztés, de ehhez az kell, hogy a régiók, települések is érdekessé tegyék magukat – véli Vajda Tibor, a Vágsellye és Vidéke Régiófejlesztési Ügynökség vezetője.

„Lehetne halászatról, vadászatról és más idegenforgalmi lehetőségekről beszélni, de a vágsellyei régióban egyelőre hiányoznak az elszállásolási lehetőségek is – figyelmeztet a projektmenedzser. – Hatástanulmányokat, a potenciál felmérését, kockázatelemzést kell végezni. Ezekből állítható össze az a fejlesztési terv, amely nélkül semmit sem lehet csinálni.”

Vidéki szálláshelyek kialakításához európai uniós támogatás is kérhető. Vajda szerint a kisebb beruházások esetében a leginkább járható út a mezőgazdasági jellegű támogatások megpályázása. „Mivel az agrártermelés eléggé rizikós ágazat, próbáljuk járulékos tevékenységgel kiegészíteni” – mondja Vajda. Úgy véli, annak hangsúlyozásával, hogy a fő tevékenység a mezőgazdasági termelés marad, a gazdálkodó például kisebb panziók építéséhez, tájházak, parasztházak átépítéséhez kérvényezhet támogatást.

A gazdasági növekedési programon belül idegenforgalmi jellegű beruházásra falusi turizmus terén nincs nagy esély, mivel a nagyobb volumenű beruházásokra az innovációs pólusok jogosultak. Ezek a pólusok a nagyobb városok, amelyekben nagyobb panzió vagy szálloda építésére is lehet pályázni. Létezik továbbá egy középtávú, a 2007 és 2013 közti időszakra szóló idegenforgalmi fejlesztési stratégia, amely azonban nem határoz meg regionális szempontot. „Ez azt jelenti, hogy e stratégiába a már létező nagyobb létesítményeket is belefoglalták, és azok fejlesztésére van lehetőség. Ennél a stratégiánál is nagyon szigorúak a kritériumok, például a központi létesítmények minimális éves látogatottsága 200 ezer fő – figyelmeztet Vajda Tibor. – A Vágsellyei járásban egyetlen ilyen sincs, Nyitra megyében talán hét-nyolc, köztük a nyitrai óvár, Komárom és a párkányi termálfürdő.” A deáki és a felsőszeli termálfürdőnek több mint harmincéves hagyománya van, de Vajda szerint még sokat kellene tenni ahhoz, hogy kellő számú szálláshely biztosításával e két településen is fellendülhessen az idegenforgalom.

A régiófejlesztés terén további érdekes terület az ipari parkok létesítése. A Vágsellyei járásban több község területfejlesztési tervében is szerepel ilyen létesítmény építése, ám Vajda szerint e téren is vannak komoly negatív tényezők: „Ebben a régióban egyszerűen nincs rendelkezésre álló munkaerő. Sőt, ha nagyon szigorúan fogalmaznék, azt is mondhatnám, száz kilométeres körzetben nincs ilyen munkaerő. Ha létesülne itt egy ipari park, amely ötszáz főt alkalmazna, felmerül az elsődleges kérdés, hogy honnét veszünk ennyi embert. A másodlagos kérdés: ha kevésbé iparosodott régióból vagy külföldről érkezik ilyen munkaerő, akkor hol szállásoljuk el, milyenek lesznek a pluszköltségek.” Vajda szerint inkább kisebb fejlesztési telepek képzelhetők el ebben a régióban. „Ideje lenne, hogy meginduljon a reálbérek növekedése és olyan ipari parkok kialakítása, amelyek kevesebb, de szakképzettebb alkalmazott bevonásával speciális termelést folytatnának” – véli Vajda Tibor, a Vágsellye és Vidéke Régiófejlesztési Ügynökség vezetője.