Szakemberhiány az oktatásügyben

Az európai uniós támogatásnak köszönhetően két-két pedagógiai asszisztenst tudnak felvenni a galántai Kodály Zoltán Alapiskolában és a szenci Szenczi Molnár Albert Alapiskolában. Előbbiben az államilag támogatott félállású asszisztens mellett így további kettőt tudnak alkalmazni szeptembertől.

„Hét olyan gyerek jár az iskolába, akinek a különféle tanulási nehézségek miatt szüksége lenne segítségre. Vannak köztük diszlexiás, diszgráfiás és más tanulási zavarral élő gyerekek, de van autista és egyéb problémákkal küzdő tanuló is. Az lenne az ideális, ha minden gyereknek saját asszisztense lenne, hiszen a pedagógiai-pszichológiai tanácsadó szakemberei ezt javasolták, de az iskola létszáma alapján csak két segítőt igényelhettünk”

– tudtuk meg az iskola igazgatójától, Oláh Hajnalkától.

Szencen 28 gyereknek 13 asszisztensre lenne szüksége, ugyanis vannak olyanok, akik csak bizonyos tantárgyakból szorulnak segítségre. Az állami támogatásból kettő, az európai uniós támogatásból további két asszisztensi állást tudnának felajánlani a Szenczi Molnár Albert Alapiskolában, de eddig nem találtak jelentkezőt azok betöltésére.

„Az a probléma ezzel, hogy július végén derült ki, hogy megkapjuk a támogatásokat, ezért a tanév végén még nem volt biztos, hogy a nálunk dolgozó asszisztenseket szeptembertől újra alkalmazni tudjuk. Mivel senki sem szeretne az új tanévtől munka nélkül maradni, így más munka után néztek. Mire megkaptuk a támogatást, elvesztettük a szakembereket. Két hetünk maradt tehát arra, hogy két asszisztenst találjunk, valamint egy iskolapszichológust. Erre az állásra ugyan csak 50 százalékos támogatást kaptunk, de a város költségvetéséből kiegészítené a másik 50 százalékot, így teljes állású pszichológusunk lehetne. Szolgálati lakás is jár az állás mellé, de három hónap alatt egyetlen jelentkező sem akadt. Eleve kevés a szakember, de az, hogy magyarul beszélő szakember legyen, tovább nehezíti a helyzetet”

– magyarázta Matus Mónika igazgató. Úgy véli, elsősorban a gyerekek szempontjából rossz ez a helyzet, mert időbe telik összeszokniuk a segítőkkel, nem előnyös, hogy minden tanévben újat kell megismerniük. Az pedig, hogy sem a munkaadó, sem a munkavállaló nem tudja, mire számítson szeptembertől, ugyancsak rendkívül kellemetlen. Ez sajnos minden évben megismétlődik, a munkahelyek támogatását szintén minden évben meg kell pályázni.

Matus Mónika kiemelte, szeptembertől életbe lép egy új törvénymódosítás, melynek alapján minden kérvényezőnek joga lesz arra, hogy pedagógiai asszisztenst igényeljen. Azt, hogy kivel mekkora arányban foglalkozzon a szakember, az igazgatónak kell beosztania.

„Esetünkben 13 helyett 4 asszisztens munkáját kell úgy elosztani, hogy minden igénylő legalább egy kis százalékban részesüljön a segítségnyújtásból. Ha egy gyermeknek teljes állású asszisztensre lenne szüksége, de csak például a fő tantárgyakból kap segítséget, a szülője jogosan tehet bejelentést a kerületi tanügyi hivatalban, hogy nem teljesülnek az előírt feltételek ahhoz, hogy a gyermek szakszerű fejlesztést kapjon. Az intézmény ebben az esetben annyit tud tenni, hogy a szülőt az iskolában tett ellenőrzést követően értesíti arról, hogy nincs több kapacitása az intézménynek. Ez egy hatalmas látszatintézkedés, amellyel egyáltalán nem oldódik meg a speciális nevelési igényű gyerekek oktatása, fejlesztése. A 13 asszisztens munkáját végző 4 asszisztens legfeljebb szinten tartani tudja a gyerekeket, fejlesztésről végképp nem beszélhetünk, mert egyszerűen lehetetlen megvalósítani”

– hangsúlyozta. Az igazgató szerint a megoldás az lenne, ha a törvény bevezetése előtt az oktatási minisztérium tárgyalásokat kezdett volna az egyetemek vezetőivel, hogy indítsanak olyan szakokat, ahol tömegével lehetne speciálpedagógusokat, pszichológusokat képezni, vagy akár szakközépiskolákban lenne pedagógiai asszisztensi képzés, hogy a lehető legrövidebb időn belül legyenek szakemberek. Mivel a Szenci járásban nincs magyar tannyelvű speciális iskola, ezért minden olyan feladatot, amelyet ott kellene ellátni, kénytelen a szenci iskola magára vállalni.

„Iskolánkban van egyebek mellett autista, enyhén szellemi fogyatékos, különböző diszfunkcióval küzdő és nagyothalló gyermek. A legközelebbi speciális iskola Dunaszerdahelyen van, ami 50 km-re van Szenctől. A szülők egyszerűen nem tudják megoldani, hogy naponta hordják oda a gyereküket. A 28 integrált oktatásban résztvevő mellett van még 30 nem integrált, de speciális nevelési vagy tanulási zavarral küzdő tanulónk. A pedagógusoknak az ő igényeiket is figyelembe kell venniük”

– tette hozzá Matus Mónika. Példaként a hatodik évfolyamot említette, ahol 29-re csökkent a létszám, így az eddigi két osztályt szeptembertől össze kell vonni az előírás alapján. A 29 gyerekből 6 integrált oktatást igényel és 6 tanulási zavarral küzd. Egy egyszerű dolgozatírásra a pedagógusnak 4-5 féle dolgozatot kell előkészítenie. Az ilyen osztályokban a jobb képességű gyerekek sem tudnak megfelelően, a saját szintjükhöz mérten fejlődni, hiszen a pedagógus képtelen minden igényt kielégíteni.