Súlyos problémákra világít rá a NOE Kft. ügye

A NOE Kft. 2012 márciusában versenytárgyalás útján vásárolta meg a Nyitra megyei önkormányzattól a hetes lakótelepen levő egészségügyi központ üresen álló épületét. Az alatta levő telek azonban nem a megye, hanem a város tulajdonában volt. Czirfusz Attila állítja, erről akkor nem volt tudomása. Az épület a megyéé, a telek a városé volt „Hivatalosan, zárolás formájában egy bankon keresztül folyt le az adásvétel, fel sem merült bennem, hogy bármi gond lehet – mondta Czirfusz Attila. – Csak miután az épület felújítására újabb kölcsönt kellett felvennünk, ahhoz pedig egy új becslést kellett készíttetni, akkor derült ki, hogy a telek tulajdonviszonya rendezetlen. Ez bizonyára az én hibám, tudnom kellett volna róla, de ezen már nem lehetett változtatni.” A városi hivatal 2013 nyarán figyelmeztette a NOE Kft.-t, hogy jogcím nélkül használja a város tulajdonát, az ügyet rendezni kell. „Azonnal tárgyalni kezdtem a vagyonjogi osztály illetékeseivel, és arra a következtetésre jutottunk, hogy társaságunknak sokkal előnyösebb, ha megvásároljuk, mint ha bérelnénk a mintegy 1200 négyzetméternyi telket – magyarázta Czirfusz Attila. – A város ugyanis egy, még 2009-ben elfogadott általános érvényű rendelet alapján a telek ponttérképes árának (BDÚ) 15 százalékát kérte éves bérleti díjként, ami irreálisan magas, pláne annak függvényében, hogy indokolt esetben a pontérték 40 százalékáért árusítja a város a telkeit. A város megvételre ajánlotta az épület mögötti területet is parkolónak, el is készítettük a szükséges terveket, ott viszont a hivatalosan felbecsült ár többszörösét kérte volna érte, ezért elálltunk a vásárlástól. Az épület alatti terület eladását azonban 2014 februárjában jóváhagyta a képviselő-testület, és 28 ezer euróért, a pontérték 40 százalékának megfelelő összegért meg is vettük. Az ár megállapításakor a képviselők minden bizonnyal figyelembe vették, hogy Komárom és a régió lakosságát szolgáló korszerű egészségügyi központot alakítottunk ki, általános és szakorvosi rendelőkkel, gyógyszertárral, radiodiagnosztikai osztállyal, laboratóriumokkal.” Követeli az elmaradt bérleti díjat a város Czirfusz Attila az hitte, ezzel rendeződött az ügyük, ám legnagyobb megdöbbenésére 2014 májusában a NOE Kft. bírósági meghagyást kapott arról, hogy jogtalan meggazdagodás címén fizessen be 19 218,36 eurót, vagyis a 2012 márciusa és 2014 januárja közti elmaradt használati díjat, 8,75 százalék késedelmi kamatot, valamint 867,79 euró ügyvédi díjat és egyéb perköltséget. „Sokként ért a bírósági meghagyás, annál is inkább, mivel a telek eladására vonatkozó határozatban egyértelműen benne szerepelt, hogy nincs tartozásunk a várossal szemben – mesélte a fejleményeket Czirfusz Attila. – Ekkor derült ki, hogy a város még 2014. január 23-án bíróságra adott bennünket, a per megindítása előtti fizetési felszólítás, azaz a tudtunk nélkül. Természetesen fellebbeztünk, és tárgyalni kezdtünk a város akkori vezetésével – eredmény nélkül. Ekkor már szélesebb összefüggésben is érdekelni kezdtek a dolgok, kíváncsi voltam, hogy csak a mi társaságunkon akar-e példát statuálni a város, vagy érvényesül-e az egyenlő elbánás elve, és más esetekben is ilyen szigorúan járt-e el. Az információs törvény alapján jegyzéket kértünk azokról, akiknek az épülete szintén városi telken áll, akik városi telket használnak. Szerettük volna tudni, ők fizetnek-e, és ha igen, mekkora bérleti díjat, ha nem, őket is bíróságra adták-e. Többszöri sürgetésünkre meg is kaptuk a jegyzéket, amelyből érdekes dolgok derültek ki. A közel 150 városi parcellából csupán 29-re volt érvényes bérleti szerződés, vagy ha úgy tetszik, 40 000 négyzetméterből alig 4000 négyzetméterre. A várostól kapott információ szerint mintegy 1650 magánszemélyt és több tucat jogi személyt érint az ügy. A másik megdöbbentő tény az volt, hogy akiknek bérleti szerződésük van, azoktól is átlagosan 1 eurót kért egy évre a város négyzetméterenként. Két esetet találtam, ahol lényegesen magasabb volt a bérleti díj, 8,24, illetve 11,47 euró. Megjegyzem, tőlünk is közel 12 eurót kértek. Más érdekességre is fény derült: több lakóház, az Európa udvar, az Állami Levéltár, a Boksz Klub, a vízművek egyik épülete, Nyitra megye 10 épülete, a Matica slovenská komáromi székháza alatti telek is a városé, és ezek a szervezetek sem fizettek bérleti díjat. Ha a mi példánkból indulok ki, akkor a Maticának például két évre visszamenőleg kb. 70 ezer euró elmaradt díjat kellett volna fizetnie. Azért beszélek két évről, mivel a törvény legfeljebb két évre visszamenőleg teszi lehetővé a telkek tulajdonosainak, hogy az elmaradt díjat a bíróság által megállapított összegben behajtsa. Ennek viszont az adott helyen és az adott időben szokásos bérleti díj nagysága szolgál alapul.” Sérült az egyenlő elbírálás elve Ezek után Czirfusz Attila panaszt nyújtott be a város főellenőréhez az egyenlő elbírálás jogának megsértése miatt. A tavaly novemberi önkormányzati választások előtti utolsó testületi ülésen határozat született, amelyben az állt, hogy az új testület haladéktalanul foglalkozzon a mások által használt városi telkek rendezésével, erre a városi hivatal készítsen elő alapelveket, és a város ezen elfogadott alapelvek alapján járjon el minden esetlegesen előforduló, illetve folyamatban lévő bírósági ügyben is. Ez azonban máig nem történt meg. 2015 márciusában az új panaszelbíráló bizottság is jogosnak ítélte meg a NOE Kft. beadványát. Megvétózott határozat Az új testület márciusban tárgyalta az alapelvekre vonatkozó beterjesztést; az anyagba Hortai Éva (Híd) képviselő javaslatára bekerült, hogy visszamenőleg ne kérjenek bérleti díjat azoktól, akik rendezni szeretnék a várossal a használatban levő telküket, azaz hat hónapon belül megvásárolják. Ez a kitétel vonatkozott volna azokra is, akik időközben megvásárolták a telket. Stubendek László (független) polgármester viszont arra hivatkozva, hogy ez a város számára előnytelen, megvétózta a határozatot, vagyis a mai napig a korábbi alapelvek vannak érvényben. „A mi problémánk nem az, hogy kell-e fizetni vagy sem. A tulajdonosnak természetesen joga van a törvény szerint követelni a bérleti díjat, viszont figyelni kellett volna az egyenlő elbánás és elbírálás elvére, úgy, ahogy a helyi adóknál is. Ha pedig visszamenőleg akarják behajtani a bérleti díjat, akkor kivétel nélkül kérjék mindenkitől. A mi esetünk a diszkrimináció iskolapéldája. Azt gondoltam, az új városvezetéssel dűlőre jutunk a kérdésben, ezért lepett meg a polgármester vétója – mondta Czirfusz Attila. – Többször tárgyaltunk ugyan, de pont még mindig nem került az ügyünk végére, és a bírósági pert sem függesztették fel mind a mai napig. Legutóbb felmerült a peren kívüli megegyezés lehetősége, mi levélben kifejtettük álláspontunkat, és öt megoldási javaslattal álltunk elő. Ezekre most várjuk a városvezetés válaszát.” Nem függesztette fel a pert a város Heteken keresztül próbáltuk megszólaltatni az ügyben Stubendek László (független) polgármestert, aki sokáig azzal hárított el bennünket, hogy az ügy még nem zárult le, folyamatosan tárgyalnak az érintettel, ezért nem lenne jó az újság hasában kiteregetni a részleteket. Végül annyit sikerült tőle megtudnunk, hogy a bírósági eljárást továbbra sem függesztette fel a város, és jogászok tanulmányozzák a NOE Kft.-nek a peren kívüli megegyezésre, illetve a fizetendő összegre, a fizetés módjára vonatkozó ajánlatát. Legutóbb május 27-ére volt kitűzve bírósági tárgyalás, amelyet Czirfusz Attila betegsége miatt ismét elnapoltak. Jogerős határozat tehát egyelőre nem született. Nincs pontos kimutatás a telekhasználókról A városban „Lex NOE” néven elhíresült ügy azonban túlmutat a kft. és a város közti viszályon, hiszen nem egyedi eset. Mindazok felett, akiknek bérleti viszonya rendezetlen a várossal, Damoklesz kardjaként függ egy bírósági per. Éppen ezért kíváncsiak voltunk, tulajdonképpen hány ilyen bérleti szerződés nélküli telekhasználat lehet, és ezeket miként oldja meg a város. Írásban elküldött kérdéseinkre Králik Róbert szóvivő kifejtette: a városi hivatalban eddig nem készült pontos adatbázis ezekről az esetektől. Bár korábbi érdeklődések kapcsán megpróbálták felmérni a helyzetet, a számok nem pontosak. Azokat szűrték csak ki, ahol a telek és az építmény tulajdonosa nem ugyanaz: 169 parcelláról van szó, helyenként sok tulajdonossal. „Az ilyen eseteteket több mint húsz éve rendezhetik az önkormányzatok, ezért is sajnálatos, hogy Komáromban csak 2013-ban kezdtek el foglalkozni velük, ami a városi vagyon elherdálására utal – mondta a szóvivő. – Az idei költségvetésben jóváhagyott célirányos összegnek köszönhetően elkészül egy speciális ortofototérkép, amely alapján pontosan kiszűrhetők lesznek az ilyen városi telkek.” Megtudtuk továbbá, hogy tavalytól több mint 30 eljárás indult a szerződés nélküli telekhasználók ellen. A belügyminisztériummal és a Matica slovenská helyi szervezetével is folynak a tárgyalások a telekrendezésről. Tíz esetet tereltek jogi útra, háromban már bírósági ítélet is született. „A jelenlegi városvezetés számára fontos a törvényesség betartása, a megfelelő vagyongazdálkodás, beleértve a telekrendezést – mutatott rá a szóvivő. – Ugyanakkor a hivatalnak nem célja bírósági perek tömeges elindítása, a tulajdonosokat felszólítva igyekszik rendezni a helyzetet, és csak végső esetben fordul bírósághoz. Számos ilyen ügy létezik, jelentős elmaradást kell pótolni, ami a hivatal napi teendői mellett csak fokozatosan lehetséges. A korábbi években megkezdett ügyeket is végig kell vinni, így a NOE ügyét is. Ha Czirfusz Attila úgy érzi, hogy a korábbi városvezetés hátrányosan megkülönböztetve járt el ellene, azt az akkori vezetésen kell számon kérnie. Viszont ez nem lehet indok arra, hogy a mostani városvezetés ne a törvényeket betartva járjon el.” Felülvizsgálatra szorul a bérleti díj összege Arra is kerestük a választ, mennyire reális a ponttérképes ár 15%-át bérleti díjként elkérni a bérlőktől, amikor sok esetben a becsült ár 40%-áért meg is vásárolhatják az ingatlant. „Az elmúlt 10 évben nagyon hullámzók voltak az ingatlanárak, ami miatt a ponttérképes ár nagysága is megkérdőjelezhető – válaszolta Králik Róbert. – Jelentős változás volt érzékelhető a bérleti díjak összegében. Az árak megalapozottságát érdemes felülvizsgálni, a bérleti díjak összegéről a képviselők dönthetnek. A hivatal az érvényben lévő, a testület által jóváhagyott elvek alapján ad javaslatot, de minden vagyonjogi kérdés jóváhagyása a képviselők kezében van, és ők döntenek az árakról is.”