Segítség a sérült fiataloknak

Az egykor óvodaként működő Barátság utcai központjukban 18-20 szellemileg visszamaradott felnőttről gondoskodnak.

Az épületet 2005-ben 15 éves ingyenes használatra kapták a várostól, azzal a kikötéssel, hogy az ingatlan felújításával, karbantartásával járó kiadások a polgári társulást terhelik. Az intézmény fenntartója ugyanakkor a Nyitrai Megyei Önkormányzat, amely a kerületi hivataltól „örökölte” őket. A fenntartótól érkező költségvetési támogatás mellett főleg adófelajánlásokból, szponzori adományokból igyekeznek minél jobb körülményeket biztosítani neveltjeik számára. A 2008-ban elfogadott szociális szolgáltatásokról szóló új jogszabály alapján valamennyi gondozottjukat a másokra való ráutaltság legmagasabb, hatos kategóriájába sorolták. Most már ez alapján kapja az intézmény a normatív támogatást, ami biztosabb, kiszámíthatóbb anyagi bevételt jelent számukra. Igaz, a közelmúltban nézeteltérésük adódott a fenntartójukkal, a megye ugyanis nem szociális szolgáltatóotthonként (Domov sociálnych služieb), hanem napköziként (Denný stacionár) akarta kezelni őket. Az ilyen átminősítés viszont könnyen az intézmény végét jelentette volna.

„Társulásunk alapszabálya értelmében a kezdetektől fogva szociális szolgáltatóotthonként (Domov sociálnych služieb) működtetjük az intézményt. Ez azt jelenti, hogy akár egész éves vagy heti itt-tartózkodást is biztosíthatnánk neveltjeink számára – magyarázta Mária Múčková igazgató. – Egyelőre azonban csak napközi otthonként működünk, ambuláns szolgáltatást nyújtunk, amit a törvény ugyancsak megenged, mint a szociális szolgáltatóotthon egyik fajtáját. Távlati célunk egy bentlakásos központ kialakítása, ahol életük végéig gondoskodhatnánk az egyedül maradt, idősödő neveltjeinkről.” A mostani épület és a körülötte lévő tágas kert az igazgatónő szerint ideális hely lenne a terjeszkedésre. Ehhez azonban arra lenne szükség, hogy a várostól hosszú távra bérbe vehessék az ingatlant, esetleg átszálljon rájuk a tulajdonjog. Ez az egyik feltétele annak, hogy uniós pályázatokat tudjanak benyújtani és megkezdődhessen az építkezés. „Ez a megoldás már csak azért is ideális lenne, mert ezek a sérült emberek saját közösségükben, ám megfelelő felügyelet mellett élhetnének akkor, amikor szüleik már nem képesek gondoskodni róluk – mondta Mária Múčková. – Ráadásul nem egy arctalan, zsúfolt intézményben, hanem addigi megszokott környezetükben, ahová már évek óta járnak, mindenkit ismernek, és ahol jól érzik magukat. Hiszen őket is megilleti a méltó élethez való jog, a mi feladatunk pedig, hogy ezt biztosítsuk számukra.”