Rozsnyón bejegyeztethető lenne az önálló magyar óvoda

Rozsnyó. Rozsnyón több mint tíz éve nincs önálló igazgatású magyar óvoda. Évek óta csupán egy osztály működik, igaz, négy éve már a gyerekek létszáma sem teszi lehetővé, hogy egy másik osztályt is nyissanak. Ennek ellenére a helyi képviselő-testület döntése értelmében adott annak a lehetősége, hogy önálló magyar óvodát jegyeztessenek be.

Egy időben a Kijevi utcai szlovák óvodában működött egy magyar osztály, ahová még nagyon sok magyar óvodás járt. Ez az osztály azonban a rendszerváltás után tisztázatlan okok miatt megszűnt. Az utolsó népszámlálási adatok tükrében a rozsnyói magyarság számaránya 30 százalék alá sülylyedt, ami szintén hatással van a magyar óvodások létszámának csökkenésére. A szülők kezdeményezésére a városi önkormányzat magyar képviselői ebből a helyzetből egy önálló igazgatású óvoda kialakításával próbáltak kiutat találni. Az előterjesztett elképzelésről a képviselő-testület ülésén hosszú vita alakult ki. „Jobb azoknak a magyar gyerekeknek a felkészültsége, akik szlovák óvodába jártak” – így szállt síkra óvodája védelméért az egyik intézmény igazgatónője, amikor a testület az önálló magyar óvoda kérdését tárgyalta.

A magyar óvodások jelenleg a Vajanský utcai szlovák óvoda magyar osztályába járnak, ahol – az óvónők személyes torzsalkodása miatt is – az egyetlen magyar osztály létszáma évről évre csökken. Miközben az önkormányzat tagjai hosszan vitáztak arról, hol alakítsák ki az önálló magyar óvodát, egyes képviselők a beiratkozási statisztikákkal érvelve megkérdőjelezték az önálló magyar óvoda „hasznát”, létjogosultságát is. Az óvodát sürgető szülőknek lassan fogytán a türelmük, mivel tavaly augusztustól, amikor a kérelmüket benyújtották, a városi hivatal nem foglalkozott a kérdéssel, s félő, hogy kicsúsznak a határidőből. Hiszen az oktatási minisztériumba az iskolák és iskolai létesítmények besorolásának tervezetét legkésőbb május közepéig kell benyújtani.

A Rozsnyói Járási Hivatal oktatásügyi illetékese a létesítmény helyéről tervezetet készített, amely több megoldási lehetőséget kínált. Az egyik megoldást, a Pionír utcai épület megszerzését – amely a legkisebb óvodát jelentette volna, és amelyért aláírásgyűjtés is folyt – elvetették. Igaz, ebben az esetben egy három osztályból, jól működő óvodaközösséget kellett volna megbontani. Egy további megoldási lehetőség szerint a jelenlegi magyar osztályt meghagynák a Vajanský utcán, és a következő tanévben egy másik osztályt is megnyitottak volna a Kijevi utcai óvodában. A magyar képviselők ezt részesítették volna előnyben, ám az eltérő helyszínek miatt az osztályok nem kerültek volna egy igazgatás alá. A képviselők végül azt javasolták, hogy a jövőben a Vajanský utcai óvodaépület üres bölcsődei részét kell kihasználni, s a gyerekek létszámának növekedése esetén egy újabb osztályt is lehet nyitni. A koncepció kidolgozója a közös vezetésből adódó rossz tapasztalatokból kiindulva nem részesítené előnyben ezt a megoldást, amely lényegében változatlanul hagyja a jelenlegi helyzetet. Főként pedig attól tartanak, hogy a viszonylag távol lévő Vajanský utcai óvoda helyett a magyar szülők a közelebbi, szlovák óvodákat részesítik előnyben, ahogyan ezt az eddigi gyakorlat is mutatta. Mindezek ellenére végezetül a testület ez utóbbi helyen állapította meg az önálló magyar óvoda székhelyét Rozsnyón.