Pónikon az emberek félnek az utcára menni

Az 1550 lakosú falu gyönyörű környezettel büszkélkedhet, és a helyiek szó szerint kötődnek hozzá. Vannak itt fafeldolgozók, vadászok, de olyanok is, akik szeretnek a természetbe járni, túrázni vagy kerékpározni. Sőt, még a közeli Besztercebányáról vagy Zólyomból is. Amikor meglátogattuk őket, Jana Ondrejková polgármester rögtön az elején elismerte, hogy körülbelül három éve problémájuk van a medvékkel, jelentősen megnőtt a számuk.

„Elkezdtek megjelenni a lakott területek közelében. Az emberek nagyon megijedtek. Félnek a gyerekeiket a buszmegállóba engedni, hogy reggel iskolába menjenek. Attól is félnek, hogy hosszabb időre kint hagyják őket” – mondja a polgármester.

Elmondása szerint a múltban ez nem így volt. Körös-körül kukorica- és rozsföldek voltak, de soha nem találkoztak medvével. Szerinte most elég kimenni a saját kertjébe, és máris találkozhat vele a kerítés mögött. Legtöbbször nőstény medvékről van szó, amelyek kölykeiket az öreg medvék szorítják ki. Szerinte ez egy régóta hanyagolt probléma eredménye. 

„Szinte minden vadon élő állatot szabályoznak valamilyen módon. Tudom, hogy a medve védett faj, de most mit kellene tennünk? Vegyük a vállunkra a hátizsákunkat és hagyjuk el a falut?” – kérdezi Ondrejková.

Egy másik problémára is rámutat: a házak kertjeiben található komposztálóhelyekre.

 „A környezetvédelmi minisztérium elrendelte, hogy a családi házak kertjében legyenek ilyenek, de még ezek is vonzhatják a medvéket. Amikor kötelezővé tettük a polgárok számára a komposzthalmok biztosítását, sokan emiatt nem voltak hajlandóak ezt megtenni. Két évvel ezelőtt ezt felvázoltam az akkori miniszternek” – magyarázza a polgármester.

 Az úgynevezett „konténeres” medvékkel viszont itt nem találkozhatunk. A helyiek többsége állatokat tart, és az ételmaradékot fel tudják használni a haszonállatok nevelésére.

Bár közvetlen medve-ember találkozásra a faluban szerencsére nem került sor. Pontosan egy évvel ezelőtt, éppen a helyi stadionban tartott fesztivál kezdete előtt egy medve a közeli rétről az emberek közé szaladt a játszótérre. Amikor sikoltozni kezdtek, megfordult és elsétált.

„Egyáltalán nem félt a zajtól vagy az emberektől. El tudja képzelni, hogy a gyerekek itt fociedzést tartanak, és egy medve fut közöttük” – magyarázta.

A medvék miatt csökken a turizmus. 

„Itt gyönyörű kerékpárutak vannak, bár nem mindegyik van jelölve. Amióta nagy mezőgazdasági szövetkezetünk van, rengeteg földút van, amin lehet gyalogolni. De kevesen vállalják a kockázatot, hogy medvével találkozzanak" - jegyzi meg.

 Hozzátette, hogy senki sem akarja lelőni őket, mert a medvéknek itt a helyük. Az alapvető emberi működésbe azonban nem avatkozhat bele.

A község fontos gombatermő terület is, ahová a közelmúltig sok gombaszedő járt. Sajnos ez is megváltozott, és inkább otthon maradnak. 

„A medvék kiiktatásával kapcsolatban az Állami Természetvédelmi Hivatal foglalkozik egy beavatkozó csoporttal. Ez nem az én döntésem, és nem is az önkormányzaton belül döntenek” – reagál a polgármester a lelőtt medvével kapcsolatos kellemetlen e-mailekre.

Azt, hogy a faluban sok medve él, Pavol Ondrejko, a községi hivatal vezetője és vadász is megerősítette. Becslése szerint a falu környékén mintegy 20 példány él, még kölykökkel is. Nem gondolja, hogy túlszaporodtak, inkább a sűrűség fogalmával jellemezné a helyzetet. Ez azt jelenti, hogy viszonylag kis területen sokan vannak.

 „Senkinek semmi baja a medvékkel, hiába mondják, hogy a vadászok medvéket akarnak lőni. Nem, nem akarjuk, és főleg nem a 30-40 kilósakat, amelyek itt szaladgálnak. A vadászok vadászni akarnak rájuk, de csak úgy, ahogy a törvény előírja” – emlékeztet. A közvéleményt felháborította egy június 5-i eset, amelyben egy hétéves nőstény medvét lőttek le.

„A problémás nőstény medvével együtt mindhárom kölyköt levadászták. Veszélyt jelentett a falu lakosaira, kárt okozott a helyi lakosok tulajdonában” – áll a hivatal közleményében.

Mindez egy tanya közelében történt, amely a falutól alig néhány méterre, a kerteken kívül áll. Tulajdonosai lovakat, szamarakat, pónikat, kecskéket, valamint lámákat tenyésztenek. Állandóan medveproblémákról beszélnek. 

„Bejönnek a karámjainkba, megriadnak a lovainktól, az emberek pedig félnek hozzánk vagy a közelünkbe jönni. Félünk a kecskéket a farmra hozni, mert ha idejönne egy medve, valószínűleg semmi sem maradna a körülbelül 13 kecskéből. Ezért tartjuk őket a falu közepén lévő kertben és az istállóban” – mesélte a tanya tulajdonosa.

Az önkormányzat jelenleg 36 lakossági panaszt regisztrál a barnamedvék mozgásával kapcsolatban a környékén. 

(pluska)