Páratlan értékeket tártak fel

SZÁSZI ZOLTÁN

Az 1972-ben alakult csapatnak az elmúlt évtizedek alatt 54 barlangász volt a tagja. Az elmúlt negyven évben sok különleges felfedezés, izgalmas feltárások, néha évekig tartó, nehéz körülmények közt folyó bontások, régészeti leletek tömegének megmentése, denevérszámlálás és sok gyakorlás, elméleti oktatás fűzte össze a csapat tagjait. A rimaszombati barlangászok kezdetben csak a közeli Derencsényi-karszt barlangjait kutatták, szakmai tudásuk fejlődésével később sorra kerültek a Rőcei-hegységben levő – Szásza, Rónapatak, Lubény, Tugár települések környéke – barlangok, majd a Rima-medence és a Jolsvai-karszt föld alatti járatait is elkezdték feltárni és kutatni. Ennek a társulásnak a tagjai írták le elsőként az észak-gömöri magnezitlelőhelyekben keletkezett barlangokat Szlovákiában, elsőként bizonyították a vulkáni tevékenység által, a fatörzsek kimállásával létrejött föld alatti üregeket és barlangokat a Cseres-hegységben, amivel nemzetközi hírnévre tettek szert. A csoport tagjai az elmúlt negyven évben több mint kétszáz azelőtt ismeretlen barlangot, üreget kutattak át és mértek fel, a feltárt és felmért barlangok hossza 5900 méter.

Mivel a rimaszombati barlangkutatók közt geológus és természetvédő is dolgozik, a folyamatos feltáró munka mellett állandó figyelmet szentelnek a barlangok védelmének, tudományos vizsgálatának és ismeretterjesztő propagálásának is. A barlangászok a térség édesvízkészletének forrásait és föld alatti járatait is figyelik, munkájuk pótolhatatlan a környezetvédelem és a vízgazdálkodás szempontjából. A negyven év alatt sokat foglalkoztak a fiatalokkal is, három-négy új nemzedéket, barlangász-utánpótlást neveltek ki.

A csoport jelenleg is rendszeresen dolgozik, most éppen a Balog völgyének északi részén folyik a munka. Nevükhöz fűződik például a Rimaszombati járás leghosszabb barlangjának, az 1750 m hosszú Podbanistye-barlangnak a feltárása és bemérése is, amely ma már nemzeti természeti emlék. Tavaly az Ispánmezei-barlangban egy pénzhamisító műhelyt fedeztek fel, a helyszínen Mátyás-korabeli eredeti és hamisítvány érmékkel, a Praslen-barlangban kőkorszaki régészeti leleteket mentettek meg, és egyedülálló neolitikumi ábrákat is találtak.

„Sajnos, egyre többször fordul elő, hogy a védett barlangokat szeméttárolónak használják, vagy vandál módon behatolnak a föld alatti üregekbe és letördelik, tönkreteszik az évmilliók alatt kifejlődött cseppköveket. A csapat negyvenéves fennállása alatt rengeteg minden történt velünk, ezeket az eseményeket és a felfedezett szépségeket dokumentálja az a kiállítás, amely Rimaszombatban látható még néhány hónapig” – mondta el Gaál Lajos geológus, a rimaszombati barlangkutató csoport alapító tagja.