Őzgida a panellakásban

„Még június elején történt a baleset, amikor egy őzcsalád bukkant fel az úton párom autója előtt Megyercs közelében. Az anya a nagyobb gidával még el tudta kerülni az ütközést, de a legkisebb, alig kéthetes gidácska egyenesen a keréknek ugrott – mesélte lapunknak Farkas Zsuzsanna. – Gábor a közeli bokorban talált rá a sebesült, keservesen nyöszörgő állatkára. Azonnal állatorvoshoz vitte, aki megműtötte, sajnos, a jobb hátsó lábának alsó részét, amit elkapott az autó kereke, és félig leszakadt, amputálni kellett. Gábor ezt követően érdeklődött a vadásztársaságnál, hogy hol tudná elhelyezni a beteg gidát, de senki nem vállalta. Ezért a hatóságok beleegyezésével hazahozta és egy hónapon át itt nevelgettük. Bizony, éjjel is meg kellett cumiztatni, akár egy csecsemőt. A tejen kívül a banán lett a kedvenc eledele.” A kis őzbak, akit gazdája után Gáborkának neveztek el, nagyon jól bírta a megpróbáltatásokat, a komoly műtét után néhány nappal már lábra állt. Amikor levitték sétálni, kis híján elszaladt, ezért a későbbiekben már pórázon sétáltatták. A lakást is megszokta, belakta, vidáman futkározott benne. Ugrabugrálásának azonban meglett a következménye, olyan szerencsétlenül ugrott fel a kanapéra, hogy eltörte a műtött lábát. De ebből is felépült.

„Nagyon szívünkhöz nőtt Gáborka, de tudtuk, sokáig nem maradhat a lakásban – mondta Farkas Zsuzsanna. – Egy hónap után sikerült számára megfelelő helyet találni, egy nagyléli farmon. Csonkolt lába miatt valószínűleg soha nem lehet szabadon engedni, de a farmon nagyon jól érzi magát. Mi is meg-meglátogatjuk, és felismer minket, ami bizony jólesik.” 

… és séta közben a komáromi lakótelepen (Fotó: sziakomárom.sk)