Őskortól lakott patakvölgy palotaszállóval

Fent a Bükk-hegység karsztos részén találhatók Magyarország legjelentősebb őskori lelőhelyei, és az egyetlen olyan régészeti kultúrát is itt fedezték fel, amely magyarországi lelőhelyről kapta a nevét.

Őskori kultúra

A mintegy 41 ezer évvel ezelőtti korszakba datált Szeletien régészeti kultúra itt a Garadna és a Szinva patakok fölötti domboldal egyik barlangjában maradt fenn. Száztíz évvel ezelőtt fejezték be a feltárását, a Szeleta-barlangban talált, különlegesen finoman kimunkált, babérlevél alakú dárdahegyeket készítő őskori kultúra nemzetközi elismertetése Kadić Ottokárnak, a horvát származású paleontológus geológusnak köszönhető, aki három éven át kutatta a Bükk-hegység híressé vált barlangját. Ahonnan igen szép kilátás nyílik a völgyre, a Hámori-tóra és a határon innen és túl Lillafüredként ismertté és közkedveltté vált üdülőhelyre.

Maga az üdülőhely valamikor 1881 táján alakult ki, és az akkori Borsod vármegye főispánja, Vay Elemér húga, Erzsébet beceneve, a Lilla után javasolta annak elnevezését. Korábban, már a 19. század elejétől sok vashámor volt itt. A Garadna és a Szinva patakok gyorsfolyású vize hajtotta a kallókat, huták és szénégető boksák füstölögtek a kiirtott erdő helyén, 1813-ban pedig a természetes tó vízhozamával való jobb gazdálkodás érdekében egy völgyzárógát épült, így alakult ki a Hámori-tó. A tó helyenként igen mély, másfél kilométer hosszú. Amikor vizét a vaskohászat céljaira használták, naponta mérték és jegyezték a vízállását, a vízmozgást zsilipekkel szabályozták.

1890-ben gróf Bethlen András javaslatára a csodálatos természeti környezetbe egy kormányüdülő épült. Az első világháború visszavetette a hely fejlődését, majd az 1920-ban kinevezett miniszterelnök, Bethlen István a Népszövetség pénzügyi támogatásával kezdette meg a vidék legimpozánsabb épületének építetését.

A Palotaszálló

A Hámori-tóhoz vezető úton érkezve ide, amely a Bükk-hegység Hollóstető nevű hágóján át vezet tovább nyugat felé, egy igen látványos, neoreneszánsz stílusú szálloda áll, a népszövetségi támogatásból 1926 és 1930 közt épített Palotaszálló. Tervezője az a Lux Kálmán, aki számos kassai régi épület, így az Orbán-torony, a Miklós-börtön, a Szent Erzsébet-székesegyház, valamint a selmecbányai Óvár felújítását is elvégezte.

Maga a Palotaszálló egy kis építészeti remek, csupa nemes anyagból készült és nagyon szépen illeszkedik a természeti környezetébe. A szálloda építésekor a tereprendezéssel úgynevezett teraszos függőkerteket alakítottak ki, és a Szinva patak elterelésekor egy húsz méter magas vízesést is. A szálló környékét igen látványos tanösvényen járhatjuk be, amely érinti az európai viszonylatban is igen különleges Anna-barlangot, amely mésztufa anyagú, valamint a Szent István-cseppkőbarlangot, amelyet barlanggyógyászatra is használnak. Meglátogathatjuk József Attila 2005-ben készült szobrát, aki itt írta az Óda című versét 1933 júliusában.

Az ösvény az egyik máig működésbe hozható és évente látványcsapolásssal ipartörténeti érdekességnek számító őskohóhoz is elvisz, ennek építtetője bizonyos Fazola Henrik volt, aki még Mária Terézia uralkodása alatt, 1772-ben kapott itt vashámor telepítését engedélyező alapítólevelet. A hámortól tovább egy pisztrángnevelő telephez is elvezet az ösvény, keresztezve a helyi erdei kisvasút útját, amelyet 1923 óta nemcsak a kitermelt faanyag szállítására, hanem személyszállításra is használnak. Lillafüreden egy libegő is működik, 2016-ban adták át, uniós támogatásból épült, bő egy kilométer hosszú és 263 méteres szintkülönbség van a két végállomása, az Erzsébet-sétány és a Jávor-hegy közt. Lillafüred igazi üdülő és pihenőközpont, és talán tavasszal a legszebb.