Arra kértük olvasóinkat, osszák meg velünk örömüket, küldjenek fotókat szeretett kertjükről, virágaikról. Hány helyen hallani, hogy „amíg élt a papa, mama”, „amíg bírták a szüleink”, milyen szép is volt a kert, milyen finom paradicsomok teremtek, milyen gyönyörű rózsák nyíltak, milyen zamatos volt az őszibarack. Igen, mert a kert és a kertésze eggyé válik, bensőséges szimbiózis alakul ki közöttük, és ha a gondos kezek napi törődése nem látszik már a kerten, hirtelen felbomlik a harmónia és rend. Ezért is óriási érték a szépen gondozott kert, büszkék lehetnek rá az odaadó kertészek, mi pedig örömmel osztjuk meg a szép fotók mellé írt kedves mondatokat.
Olvasóink szeretettel gondozott virágos- és konyhakertjei
Harminc éve együtt a virágokkal
„Éppen most 30 éve, hogy családi házba költöztünk. Szerettem volna megmutatni, hogy két kezünk munkája által az évek során, hogy változik az udvarunk. (A képekből rengeteg van, mert imádom megörökíteni virágokat.) Mindent mi ültettünk, kivéve az árnyékliliomokat a kerítés mentén. Az első levendulánk magasabbra nőtt, mint én vagyok, mert nem tudtam, hogyan kell visszametszeni, de mindenki csodálta. Sajnos már elpusztult. Az utolsó képen ő már az unokája, és megtanultam a metszést is. A kínai rózsa közel 40 éves, őt még az előző lakásunkból hoztuk. A selyemakácunk nagyon nehezen fogódott meg, sokat pátyolgattuk kicsi korában, na de mára szinte kinőtte az udvart. Az idei hőségben kellemes árnyékot nyújtott nekünk is, a leandereknek is. Gyönyörű, mikor virágzik, viszont nagyon tud szemetelni is. A fehér rózsát mamám udvarából, a lilát anyumtól örököltem, hajtásként én gyökereztettem” – írta Papp Valéria Galántáról.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.