Nem számol a megyei hivatal a déli elkerülő és a Garam menti út megépítésével

Az ügyet a megyei szakbizottság már tárgyalta, Farkas Iván az MKP megyei képviselője a 2004-ben elfogadott, eredeti verzió megtartása mellett érvelt.A 2004-ben elfogadott terv ugyanis az R7-es gyorsforgalmi úttal kapcsolatban csupán az Érsekújvárt délről elkerülő változatot tartalmazta. A terv 2009-es kiegészítésében megjelent a várost északról elkerülő változat is. „A megyei hivatal felkérésére kidolgozott és szakbizottságok elé terjesztett anyag ezt a lehetőséget már nem tartalmazza, csupán az északi területeken áthaladó utak megépítésével számol” – tájékoztatta lapunkat a megyei képviselő. Farkas Iván ezért módosító indítványt kezdeményezett, melyben a nyomvonal déli irányú változata mellett érvel. „Az R7-es gyorsforgalmi útnál a 2004-ben elfogadott területrendezési terv az Érsekújvártól déli irányban kanyarodó út megépítésével is számolt, amely Érsekújvár után Gútát, Ógyallát, Komáromot és Párkányt is érintené. Ez nemcsak az említett agglomerációk, hanem az egész kistérség gazdasági fellendülését eredményezné. A megyei hivatal területrendezési tervének 2015-ös módosítási javaslata ezt a verziót már nem tartalmazza, csupán az Érsekújvárt északról érintő út megépítésével számol. Ez a Nagysurány irányába vezető elkerülő csupán húsz kilométerre lenne az R1-es gyorsforgalmi úttól, amire véleményem szerint nincs szükség, hiszen a gyorsforgalmi utak ilyen sűrűségére még a fejlettebb országokban sincs példa. Ez szemben állna az európai uniós törekvésekkel is, amelyek szerint minél több agglomerációt kell csatlakoztatni a gyorsforgalmi úthálózathoz. A déli elkerülő út ezt a célt szolgálná szemben az északival, amit a megyei hivatal javaslata tartalmaz” – részletezte Farkas Iván. 2004-ben a Zsolna és Párkány közötti terület polgármesterei aláírásukkal is támogatták azt a petíciót, amely a Zsolna–Garamszentkereszt–Léva–Zselíz–Párkány irányú R3-as gyorsforgalmi út megépítését szorgalmazta. „Ez a változat került a megye területrendezési tervébe is, hiszen a gazdaságilag nehéz helyzetben levő Garam menti térséget – Lévától egészen Párkányig – pozitívan érintené. A leszakadó térség gazdaságfejlesztése Nyitra megye alapvető érdeke. 2009-ben, a területrendezési terv kiegészítésekor a tervbe beiktatták az út másik változatát, amely Zólyom–Korpona–Ipolyság érintésével húzódik. A megye területrendezési tervének mai javaslata viszont az eredeti változattal nem számol, csupán az utóbbi nyomvonallal” – tájékoztatta lapunkat a képviselő. Farkas Iván és Varga János, Csata polgármestere külön-külön módosító indítványt kezdeményezett az eredeti nyomvonal megtartása céljából. A terv véleményezési folyamata január 31-én lezárult, addig számos önkormányzat, szakmai és civil társulás is benyújtotta mindkét módosító indítványát a Nyitra Megyei Hivatalba. „Február 16-án lesz a megyei szakbizottság következő ülése, azon összegezzük a beérkezett módosító javaslatokat. Reméljük, sikeresek leszünk, és a szakbizottság, majd a megyei képviselő-testület és végső soron az állami hatóság is elfogadja számos érvünket” – szögezte le Farkas Iván, az MKP megyei képviselője.