Nem múlhat el advent Strba Sándor helytörténész könyvajándéka nélkül

Strba Sándorral, aki a könyvet feleségének Katalinnak és gyermekeinek Titanillának, Sándornak és Attilának, valamint unokáinak ajánlotta fel, az érsekújvári könyvbemutató előtt beszélgettünk a megyei Anton Bernolák Könyvtárban.

A könyv születése

A magyar, szlovák és angol nyelvű, tetszetős borítójú kiadvány nyelvi szerkesztői Beke Zsolt és Martin Lang voltak, de ez volt a közelmúltban elhunyt érsekújvári születésű Chrenka Edit nyelvész, szótárkészítő, műfordító utolsó szerkesztői munkája is egyben. Strba Sándor egyúttal rá is emlékezett az író-olvasó találkozón, mint rendkívül értékes és nélkülözhetetlen szakmai tanácsadóra. Benyovszky Mánya Ágnes történész, író találóan foglalja össze a könyv előszavában: „Az épületek falán elhelyezett emléktáblák, domborművek, a városban felállított szobrok, valamint eltávolított, összetört, eltűnt társaik mind-mind részei (voltak) a városképnek, figyelmet érdemelnek. Strba Sándor helytörténésztől, Érsekújvár krónikásától megkapták. Most rajtunk a sor, hogy nyitott könyvvel és szemmel bejárjuk a várost.” Ez Strba Sándor 23. könyve – beszámítva a hat szlovák fordítását is a kiadányainak –, de eredetileg nem ezt tervezte megírni. „Ezer személyiséget gyűjtöttem össze Major Feri bácsival, akik itt tevékenykedtek, itt születtek, vagy itt haltak meg a városban. Nem lexikális stílusban, hanem érdekesen. Nyolcat megírtam, feleségem Katalin a legnagyobb kritikusom rábólintott, és akkor az jutott az eszembe, ha egy ilyen könyvet valaki kinyit, mindenképpen támad egyfajta hiányérzete és keresni fog általa ismert más személyiségeket is. Ekkor jutott eszembe, hogy Érsekújvárnak nincs egy normális műemlék jegyzéke, ahol ott a szerző, a mű címe, milyen anyagból van, mikor adták át és hol található. Álmomban sem jutott eszembe, hogy ennek a feltérképezése milyen szenvedéssel jár. Egy hónapig jártam összeírni a szobrokat. Eddig mindig magyarul írtam a könyveket, de voltak olyan szerzők, akikről semmit sem találtam magyarul. Itt segített a mesterséges intelligencia és a nyelvi lektorok. Száz köztéri, mindenki számára hozzáférhető szobor van a könyvben, az iskolákban, galériákban találhatóakon kívül ide tartozik a kórház és a vasútállomás csarnoka is” – fejtette ki Strba Sándor.

Új ismeretekkel gazdagodunk

Idén januárban kezdte a gyűjtőmunkát Strba Sándor, és augusztusban adta le a kész anyagot, időnként napi tizenöt órát dolgozott. Beszélgetésünk során kiemelte Magda Klobučníková művészettörténész hathatós segítségét, akivel időnként még késő esti órákban is egyeztetett egy-egy művel kapcsolatban. A kalandos gyűjtőmunkába is beavatott bennünket a szerző. „A szobrokról készült felvételek színesek, az emléktáblák fekete-fehér felvételek. Sok-sok kalandon mentünk keresztül a gyűjtés, feldolgozás során. Külön érdekesek a mára likvidált szobrok és olyan emléktáblák, amelyekről én sem tudtam. A zsinagógában harminc emléktábla van, nagy boldogság számomra, hogy jól olvashatók a nevek a felvételeken, amelyeket este tíz órakor készítettük. Egy alkalommal a temetőbe mentünk, és a síron volt egy Zmeták mozaik. Mindig hordtam magammal a jegyzeteket, letettem őket a sírra, lemostam a sírt, elkészült a felvétel, és másnap hívtak a temetőből, hogy ott maradtak a jegyzeteim. Amikor másnap mentem a temetőbe, nagyon csúnyán elestem. Szerencsére csak a karomat ütöttem meg, de akkor úgy éreztem, mintha a jóisten megállított, lassúbb tempót diktált volna. Az egyik elszállított Meliš szobornál a városházánál, ahol az átépítés zajlott, volt és ma is ott található egy Vojtech Mihálik idézet. Hoztam vödröt, rongyot, lemostuk a táblát és Berta András átírta fehér krétával. Csodás felvételt készített” – tudtuk meg Strba Sándortól. Hasonló módon fotóztak egy táblát a sétányon, előbb alaposan meg kellett tisztítani, a városi hivatal munkatársai hatékonyan segítettek. A szerzővel az érdeklődők találkozhatnak a városi piacon, vagy a templomok csarnokában, de kapható a könyv a Kultúra Könyvesboltban, a korzón az órásnál, továbbá néhány más könyvesboltban és a Strba házaspár magánkönyvtárában. A helytörténész tervei között szerepel az eddigi írásaiból kiadni egy válogatást. Az olvasói visszajelzések mindig felpezsdítik és újabb ösztönző erőt adnak neki.

Városi sétákra invitál

Az érsekújváriak és a városba látogatók számára felejthetetlen kalandot jelentenek a Strba Sándor helytörténész vezette történelmi séták. A Strba házaspár a Bibliotheka Kaláka Magánkönyvtár alapítója és működtetője. A szerző nevéhez fűződik a trilógia Érsekújvár történetéről, ahol az első kötetben, A letelepedés első nyomaitól a vár lebontásáig címmel írta meg a város történetét, a második kötetnek A vár lebontásától a második világháború befejezéséig (1724–1945) címet adta. A befejező kötetben a második világháború végétől a független Szlovák Köztársaság megalakulásáig részletezi a város társadalmi, politikai és történelmi eseményeit. 2019-ben kiadta és 2020-ban megérte a második magánkiadást is az Érsekújvári Turistakalauz, ugyancsak a szerző tollából. Izgalmas érsekújvári sétákra invitál, mint ahogy a most megjelent könyvében.