2001 márciusában a Vágsely-lyei Járási Állami Levéltár, egy hónapra kénytelen volt bezárni kapuit. A szűkös költségvetéséből még arra sem telt, hogy fénymásolatot készítsenek a levéltári dokumentumokat kutatók számára. Azóta javult a helyzet, sőt az idén az épület felújításának folytatására is jóval nagyobb összeget kaptak – elsősorban a kormány forrásaiból –, mint az előző években.
Nem fenyegeti bezárás a vágsellyei levéltárat
Az épületben az 18. század első éveiben rövid ideig Pázmány Péter is tevékenykedett. A kastély ma a róla elnevezett utcán állA szerző felvételei A levéltár a Vágellyei, a Galántai és a Dunaszerdahelyi járás levéltári anyagát őrzi. A legrégebbi irat Károly Róbert kiváltságlevele 1340-ből, de egyéb, ugyancsak felbecsülhetetlen értékű középkori okiratok, s a második világháború utáni, a kitelepítésekkel kapcsolatos dokumentumok is megtalálhatók a levéltárban. A hatalmas érték azonban tönkremegy, ha hamarosan nem javítanak a tárolási feltételeken. A helyzet komoly; egyes helyiségekben már penész ül az iratokat rejtő levéltári dobozokon.
Az épület, amelyben a 18. század elején jezsuita kollégium kapott helyet, 1999 óta áll felújítás alatt. 2010-re tervezték a rekonstrukció befejezését, ám a „pénzinjekciók” késése miatt már most legalább másfél éves késésben vannak. „A felújítást három szakaszban kellene elvégezni, de az állandó késedelem miatt az is megeshet, hogy mire az utolsó részt befejezik, a első rész felújítását kezdhetik elölről” – véli Novák Veronika, a levéltár igazgatója, a Szlovákiai Levéltárosok Egyesületének elnöke. Az igazgatónő szerint az MKP képviselőinek hathatós segítsége is hozzájárult, hogy az idei évre (a tavalyi 3,5 és a tavalyelőtti 2,2 millióval szemben) 5,5 millió koronás állami támogatást kaptak a felújítási munkálatokra. Igaz, az ígért 5,5 millióból eddig csak 2,27 millió koronát kaptak meg - az idei támogatás a rekonstrukció első szakaszának befejezéséhez lenne elegendő. Ebben a szakaszban az épület északi szárnyát kellene belülről átépíteni. A költségeket rendkívül megnövelte, hogy a kastély alapjait – főleg a két bástya alatt – meg kellett erősíteni. Erre azért is szükség volt, mert a felújított részben állványokat szerelnek fel a levéltári anyag tárolására, és ez négyzetméterenkénti 1400 kilogramm megterhelést jelent. Ezt a részt még az idei városi ünnepségek idejére, június végére szeretnék befejezni. A felújítás azért is sürget, mert nemcsak a kastélyépületben penészedő iratokat kell megmenteni, hanem azokat az anyagokat is ide kell szállítani az egyes közintézményekből, amelyeknek már rég a levéltárban lenne a helyük. Erre vár például a galántai járásbíróság fél évszázad alatt összegyűlt anyaga. Ki kell cserélni az ablakokat és a villanyvezetékeket is, s még idén be akarják vezetni a gázfűtést – az északi szárnyban eddig egyáltalán nem volt fűtés. Az eredeti tervek szerint 150 ezer koronát költöttek volna a vakolatra, de mivel a földszinti helyiségekben speciális szárító vakolatot kell használni, a költségek 600 ezerre tehetők. Az építkezés második szakaszában az irodáknak is helyt adó déli szárny, a harmadik szakaszban pedig a tető és a külső vakolat következne. Utolsó lépésként újítanák fel a hatalmas pincét, amelyet a levéltár céljaira ugyan nem használnak ki, ám megfelelne, mondjuk, konferenciaterem kialakítására. Az építkezési költségekbe nem számítanak bele a mintegy 2,2 millió koronába kerülő gördülőállványoknak a beszerelése.
Novák Veronika: „Remélem, hogy idén legalább a felújítás első szakaszát sikerül befejeznünk”. Egyéb költségekre annyi támogatást kapott idén az intézmény, amellyel meg tudják oldani a levéltár működtetését, a tavalyihoz hasonló bezárás nem fenyeget, ám fejlesztésre nem jut ebből a pénzből. „Ha netán elromlana a fénymásolónk, akkor bizony vészhelyzet állna elő” – mondta az igazgatónő. A levéltári archiválás jövőjét a mikrofilmek jelentik. A Szlovák Nemzeti Levéltár éppen Novák Veronikát bízta meg – októbertől részmunkaidőben ő a nemzeti levéltár kutatási részlegének vezetője –, hogy felmérje a szlovákiai levéltári anyag mikrofilmezését. „Azt kellett tapasztalnom, hogy a helyzet komolyabb, mint gondoltuk, Szlovákiában főleg csak arról készült mikrofilm, amit más államok kértek. Például a Magyar Országos Levéltár kérte ezt, amikor az 1526 előtti, a történelmi Magyarország területéről származó összes anyagot mikrofilmezte. A probléma az, hogy ezek a hetvenes években készült mikrofilmek nem túl jó minőségűek, és nem minden levéltárban vannak meg.” Az igazgatónő szerint mindez akkor válik igazán problémává, ha a parlament elfogadja a levéltárakról szóló törvénytervezetet, s erre még az idei első félévben sor kerülhet. Ez előírja, hogy 1526 előtti anyagot nem lehet eredetiben, hanem csupán mikrofilmen kiadni a kutatónak. A csattanója az egésznek az, hogy azokban a levéltárakban, ahol 1526 előtti anyagot őriznek, csak elvétve akad mikrofilmolvasó gép. De sok helyen a mikrofilm sincs meg, hiszen annak idején az eredetit átadták a megrendelő Magyarországnak, s csupán egy másolat készült, az pedig a nemzeti levéltárban található. De ha van is a levéltárban mikrofilm, és mikrofilmolvasó gép, a kutató csak jegyzetelésre szorul, ugyanis a levéltáraknak nincs mikrofilmmásoló gépük, amellyel a filmről fénymásolatot készíthetnének. Ilyen berendezéssel csupán a Szlovák Nemzetei Levéltár, valamint a nyitrai és lévai körzeti levéltár rendelkezik.
Egykor jezsuita kollégium volt A vágsellyei levéltár nemcsak a kutatók számára nyitott, hanem a szélesebb nyilvánosság számára is rendszeresen szervez konferenciákat, kiállításokat, iskolások is gyakran látogatnak ide, alkalmanként rendhagyó történelemórát is tartanak az egykori jezsuita kollégium falai között. Már hagyományosan idén is szeptemberre terveznek egy nagy nemzetközi konferenciát, ezúttal „Terra Wag, egy változó régió ezer éve” címmel. A témát annak apropóján választották, hogy idén ünnepli a város a települést említő első írásos emlék ezeréves évfordulóját. Igaz, az 1002-ben a Pannonhalmi Bencés Apátság által kiadott okiratban terra Wag néven említett terület nemcsak Vágsellyét, hanem a szomszédos Deákit és Vágkirályfát is magába foglalta. A konferenciával párhuzamosan levéltári anyagból és tárgyi emlékekből kiállítást is rendeznek.
A városi ünnepségek keretében az önkormányzat rendezésében a kastélyudvar is különféle előadások színhelye lesz. „Remélem, komolyzenei koncerteket is szervezhetünk majd az udvaron” – mondta az igazgatónő. A levéltár most a várossal közösen tervezi a kastélyudvar megvilágításának felszerelését. A reneszánsz épület valóban méltó kulisszát biztosítana bármilyen komolyzenei koncertnek.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.