Nem akarnak dán sertéstelepet a gútaiak

Gútán azonban senki sem nézi jó szemmel a beruházást. A hírre azonnal megindult a tiltakozás, az önkormányzat egy emberként kiállt a sertéstelep bővítése ellen, amit határozatban is megfogalmazott. Az egyöntetű ellenállás élére állt Horváth Árpád polgármester is, aki vehemensen tiltakozik a dán sertéstelep Gútán, illetve a Csallóközben való letelepedése ellen. „Ez nemcsak Gúta és a szomszéd települések problémája, hanem úgy vélem, az egész Csallóközé. Itt található ugyanis az ország legnagyobb ivóvízkészlete, amely ezzel a beruházással veszélybe kerülhet” – véli a polgármester. 

Elküldenék a dánokat

Halász Béla (független) képviselő petíciót kezdeményezett, amelyhez a környező települések vezetői is csatlakoztak. „Nem kérünk a dánokból és a beruházásukból. Mi, gútaiak, kiállunk ez ellen, és mi szeretnénk meghatározni, mi legyen és mi ne legyen a területünkön” – fogalmazott Halász Béla. Szeptember végéig gyűjtik az aláírásokat, és később a petíciós íveket is eljuttatnák a környezetvédelmi minisztériumba, ahol jelenleg véleményezik a környezetvédelmi hatástanulmányt. A szaktárca szerint még nincs döntés az ügyben, de hangsúlyozták, a sertéstelep környezetre gyakorolt hatását fogják vizsgálni, minden más az illetékes nyitrai hivatal hatásköre. 
A polgármester tájékoztatása szerint a nyitrai építkezési hivatal hivatott dönteni a kérdésben. Horváth Árpád az augusztus 19-én a gútai művelődési központban tartott lakossági fórumon azt mondta, valószínűleg elutasító döntést hoz a hivatal. Elárulta, megyei képviselőként mindent megtesz, hogy erőteljes és világos ellenvetést fogalmazzanak meg. Kijelentette, a megyei önkormányzat harminchárom képviselője – kormánypárti és ellenzéki is – az ügy mellé állt, és ezt aláírásukkal is deklarálták.
Védik a környezetüket 

Lakossági fórumot tartottak múlt héten Keszegfalván is, ahol szintén elutasították a telep bővítését. 

A polgármester kiemelte, hogy a stagnócai telep szomszédságában található az Oázis szociális otthon, az ott lakók a terjedő bűzre panaszkodnak. A bűztől és a környezetszennyezéstől tartanak a gútaiak is. Attól félnek, hogy a hígtrágya földbe juttatása csökkenti a közeli telkek, köztük a Csörgő üdülőtelep ingatlanjainak az értékét. Emellett a trágya megmérgezheti az ivóvízkészletet is. A bővítéssel ráadásul növekedne a teherforgalom. A Horváth Árpád által ismertetett szakvélemény szerint ez évente mintegy négyezer negyventonnás kamion áthaladását jelentené. 

18 éve Szlovákiában

A fórumon jelen volt Mogens Hansen, a Dan Slovakia Agrar Rt. befektetőtársaság igazgatótanácsának elnöke és egyik tulajdonosa, aki igyekezett válaszolni a kérdésekre és eloszlatni az aggodalmakat. Kifejtette, már 18 éve vannak jelen a szlovákiai piacon, az ország legnagyobb sertéstenyésztő vállalata az övék, mintegy kétszáz embert foglalkoztat, és eddig több mint 100 millió eurót fektetett be. Hansen leszögezte, garantálja, hogy a sertéstelepen minimalizálják a kellemetlen szagokat és a sertéstrágya elvezetését, tárolását, ártalmatlanítását is szakszerűen és a törvényeknek megfelelően fogják végezni. Elárulta, jó szomszédként és a közösség hasznos tagjaként működnek mindenhol, ahol telepük van, és baráti viszonyt ápolnak a régióbeli településekkel. Évente mintegy ötszázezer eurót fektetnek be a biológiai biztonság megőrzésébe. 

A beruházó elmondta, ma már másként működik az állattartás, mint a múltban, sokkal korszerűbb technológiákat alkalmaznak. Elmondta, tavaly mintegy huszonkét ellenőrzésük volt, és az illetékes szervek nem találtak hiányosságokat. A szlovákiai befektetéséről úgy nyilatkozott, hogy a sertéshús kereskedelmi ára magasabb, mint Dániában, üzleti szempontból ezért előnyösebb volt ebben az országban befektetnie. Mogens Hansen állítja, érti a lakosok ellenkezését, és közölte, a világon mindenütt ellenségeskedés fogadja a sertéstelepeket. 

Disznók, szagok

Újságírói kérdésére Hansen elmondta, a sertésállományuk mintegy húsz százaléka kerül a szlovákiai lakosok tányérjára, az élő sertéseket Magyarországra exportálják, mivel Szlovákiában alig van működő vágóhíd. A dán állami és az EU-s dotációkra vonatkozó kérdésre Mogens Hansen azt válaszolta, a dán államtól semmilyen hozzájárulást nem kap, az EU-tól pedig annyi juttatást, amennyit más hasonló ágazatban tevékenykedő cégtársai. Konkrétumokat ugyan nem osztott meg a jelenlevőkkel, ám sajtóértesülések szerint a DSA számára kifizetett különféle EU-s dotációk összege több millió euróra tehető. 

A lakosok szerint a környezetvédelmi hatástanulmányban megfogalmazottak nem teljesen fedik a valóságot, és úgy vélik, a környezetvédelmi előírások és vállalások betartását sem ellenőrzik elég szigorúan. A polgármester kérte a telep bővítésének ellenzőit, írásban juttassák el a szaktárcához a kifogásaikat, de adják le Gútán, a városi hivatalban is. Úgy véli, hogy ez egy hosszú, legalább 12–14 hónapos folyamat lesz.