Nálunk Jézuska, Gironában királyok

A peredi származású Barczi Kornélia nyári munkára ment Írországba, ott ismerkedett meg a férjével, Lluc-kal. Mivel ott nem tudott elhelyezkedni, hagyta magát rábeszélni, hogy Spanyolországban nézzen munka után. Angol szakos tanárként helyezkedett el, majd szerelem és házasság lett belőle. Jelenleg is angoltanárként dolgozik. Csaknem 15 éve él Gironában. Öt gyermeke van, Martí (12), Maria (11), Benedek (9), Anna (6) és Balázs (5). A gyerekek kétnyelvűek, anyukájuk fontosnak és természetesnek tartja, hogy magyarul beszéljen, és megismertesse velük a magyar kulturális értékeket, hagyományokat. 

Karneváli hangulat

Karácsonykor duplán ünnepelnek, megtartják a magyar és a katalán szokásokat is. Erről mesélt lapunk olvasóinak.

„Január 5-én este megérkeznek a háromkirályok. A városokban felvonulásokat szerveznek. Ahogy a napkeleti bölcsek bevonultak Betlehembe, hogy hódoljanak Jézusnak, a zsidók új királyának, úgy vonul végig a városok utcáin a Gáspár, Menyhért és Boldizsár királyt megszemélyesítő alakoskodók népes társasága, szolgák, segítők kíséretében. Gironában általában a főtérről indul a felvonulás, és bejárják az egész várost. Sötétedéskor, 18 óra körül hintókkal, lovakkal vonulnak, zenélnek, dobolnak, nagy feltűnést keltenek. Elsőként, ahogy itt mondják, a »szőke király« érkezik, utána az »ősz«, majd a »fekete király«. Mindhármuk emberei hozzájuk hasonlóan vannak felöltözve, hogy egyértelmű legyen, ki kihez tartozik. A fekete király kísérői például mind feketék. Városonként eltérők a szokások, de nálunk a királyok kivilágított, magas, ló vontatta hintón ülnek. A királyok cukorkát dobálnak a gyerekeknek, akik lámpással a kezükben várják őket. A lámpásokat általában a gyerekek maguk készítik az iskolában vagy otthon, apró elemlámpa vagy gyertya világít benne. A cukorkát táskába gyűjtik a gyerekek. A királyok segédei (patges) ilyenkor gyűjtik össze a listát a gyerekektől, akik már előre felírták, milyen ajándékokat szeretnének kapni a királyoktól. A királyokat perecárusok, tűznyelők, ütősök és fúvószenekar kíséri, amelynek tagjai a gyerekeket énekeltetik, a királyokról szóló dalt énekelnek. Az egész nagyon látványos a lámpásokkal, az égő tűzzel, ezért is lényeges, hogy sötétedés után kezdődjön a felvonulás” – mondta el Barczi Kornélia.

Az estébe nyúló, többórás ünneplés végén a gyerekeket hazaküldik, mondván, gyorsan bújjanak ágyba, hiszen a háromkirályoknak egész éjjel nagyon sok dolguk van, reggelre mindenkinek ajándékot kell vinniük. Hazatérve a gyerekek egy tálcán frissítőt készítenek a királyoknak: édességet, süteményt, gyümölcsöt és három pohárban bort és vizet, valamint a lovaknak is némi zöldséget tesznek az erkélyre. 

Kettős ünnep

„Másnap reggelre ezek a dolgok elfogynak, ami annak a jele, hogy ott jártak a királyok, illetve az ajándékok is ezt bizonyítják. Nálunk ilyenkor csak apróságok vannak, például egy-egy könyv, zokni, mivel hozzánk a Jézuska is hoz ajándékot. A katalán szokás szerint a nagyszülőknél várják nagyobb ajándékok a gyerekeket. A délelőtti ajándékozás után ünnepi ebéd van családi körben, amikor tengeri kagylókat, rákokat fogyasztanak.”

A téli vakáció január 7-én ér véget, utána ismét kezdődik az iskola, a dolgos hétköznapok.

Adventkor érkezik Tió

A karácsonyi ünnepek egyébként ugyanúgy az adventtel, az első gyertya meggyújtásával kezdődnek Katalóniában, mint nálunk, mivel többségében katolikus vallásúak az emberek. Szent Luca napján a családok kimennek az erdőbe, hogy egy farönköt keressenek, amelyet bevisznek az otthonukba.

„Betakargatják, hogy jó melegben legyen, és varázserőt tulajdonítanak neki. A neve Tió. Régebben csak egy egyszerű farönk volt, manapság arcot rajzolnak neki, végtagokat készítenek, a fejére jellegzetes piros kalap kerül. Lényeges, hogy a tűzhely vagy a kandalló közelében legyen. Minden nap megetetik, vagyis a takaró alá édességet, gyümölcsöt, mogyorót raknak, ami reggelre mindig elfogy. Az üres papírok, a gyümöcshéj vagy a maradék a bizonyítéka annak, hogy Tió egy élőlény, aki december 24-re szépen jóllakik. Szenteste a gyerekek botokkal elkezdik ütlegelni, miközben versikét mondogatnak neki, amely arról szól, hogy mivel jóllakott, meghízott, most már kakáljon ajándékot, édességet. A takarót felemelve a gyerekek meg is találják az ajándékokat. Ezek általában apróságok: többnyire édesség, gyümölcs, esetleg színes ceruza, kifestő, tehát olyasmik, amiket a mi Mikulásunk hoz. Ez egy nagyon régi katalán pogány hagyomány. Az utóbbi időben egyes családoknál előfordul, hogy ilyenkor is nagyobb ajándékokat kapnak a gyerekek abból a megfontolásból, hogy a téli szünet elején praktikusabb megkapni a nagyobb játékokat, hogy az iskola kezdetéig legyen idejük azokkal játszani.” 

Betlehemet állítanak

A karácsonyfának nincs hagyománya Katalóniában, de nyugati hatásra egyre több helyen akár már novemberben állítanak karácsonyfát. Ami viszont régi hagyomány, hogy betlehemet állítanak a családok az otthonukban.

„Ezt a hozzávalók gondos előkészítése előzi meg, például mohát, fakérget, köveket keresnek hozzá az erdőben. A szereplőket lassan, évről évre gyűjtik össze, minden évben hozzátesznek egyet. Némelyiküknek különleges jelentőséget tulajdonítanak. Ezek közé tartozik a caganer, vagyis Tió. A jászol, vagyis el pessebre a ház központi részébe kerül. A házakat, az istállót apró fényekkel világítják meg, folyókkal, erdőkkel, hegyekkel, zöldségeskertekkel teljesen élethűvé varázsolják. Emellett hagyománnyá vált élő betlehemet, pessebre vivent készíteni. A főszereplőket emberek személyesítik meg, és különböző helyszíneket jelenítenek meg, például piacteret, kovácsműhelyt, jeleneteket az életből: asszonyok mosnak a folyóban, kereskedők árulják termékeiket, vásznat, szőnyeget stb. Természetesen a szent család a legfontosabb a kis Jézussal, de az angyalok sem maradhatnak el. Van, amelyik repül vagy magasról néz le a látogatókra.” 

Peredi hagyományok

Kornélia ragaszkodik a magyar hagyományokhoz, az ő családjában minden úgy zajlik, ahogy gyerekkorában otthon megszokta.

„Szenteste jön a Jézuska, aki a karácsonyfa alá teszi az ajándékokat, de azért Tiót is készítünk, igaz, nálunk nem ünnepeljük, csak a férjem szüleinél, rendszerint másnap, karácsony első napján. Nálunk halászlé és rántott hal a menü 24-én, a helyiek viszont 25-én gyűlnek össze ünnepi ebédre. A főétel húsleves, amelybe minél többféle húst tesznek, például marha-, sertés-, csirke-, darált húst, sok-sok zöldséget és nagy kagylótésztát. A leves után a benne főtt húst és zöldséget tálalják fel. Desszertnek szárított gyümölcsből készült édességet, ostyatekercset, mogyoróféléket fogyasztanak. Délután a gyerekek az Els Pastorets című színházi előadáson eljátsszák Jézus születésének történetét. December 26. is  a családok ünnepe, ilyenkor a kimaradt főtt húst tésztalapokba csavarva, egy tepsibe sorakoztatva besamel mártással meglocsolják, reszelt sajttal megszórják, és megsütve tálalják. Szilveszterkor, amikor éjfélt üt az óra, a 12 gongütésre 1-1 szőlőszemet esznek meg a katalánok, ami az új év 12 hónapját jelképezi, hogy minden hónapban szerencsések legyenek. „Az embereknek sajátos módszereik vannak arra, hogy hogyan egyék meg a lehető leggyorsabban a szőlőszemeket anélkül, hogy megfulladnának tőle. Általában előre lecsipegetik a fürtről a szemeket, és ki is magozzák, nehogy gond legyen. Amikor mi már kicsit fellélegzünk újév után, a december végi lótás-futás után, a katalánoknál akkor van a legnagyobb hajtás, hogy háromkirályokra minden ajándékot beszerezzenek, és minden tökéletes legyen” – zárta szavait Kornélia.