Muszkakő – az 1849-es harci cselekmények egyik színhelye

ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS

Szentpéter. A dicsőséges tavaszi hadjárat jelképesen 1849. április 2-tól május 21-ig tartott, melynek során a magyar honvédseregek óriási, ám nem teljes katonai sikereket értek el. A terv a császári csapatok bekerítése és Komárom felmentése volt.

A szabadságharc sorsa abban a pillanatban eldőlt, amikor az oroszok a magyar határt átlépték. 1849. június közepén Rüdiger és Paszkevics orosz tábornokok vezetésével több oszlopban közel 200 000 fős orosz hadsereg tört Magyarországra. A magyar vezetés nem tudott tartós ellenállásra képes fegyveres erőt állítani az orosz intervenció elé. A két nagyhatalom összefogása megpecsételte a magyar forradalom és szabadságharc sorsát.

A Komáromi járás több településének is van a magyar szabadságharchoz kapcsolódó eseménye, így Szentpéternek is.

A község a 17. században több más, Komárom megyei faluval együtt Zichy István gróf, utána örökösei birtokába került. A család szép kastélyt építtetett a községben, egy időben a vármegye gyűléseit is ott tartották. Benne szállt meg a nagysallói csata után Klapka György és Damjanich tábornok, s az épület hadikórházként is szolgált a szabadságharc alatt.

Nevezetes a Szentpéter és Hetény közötti erdő szélén található Muszkakő. A helyiek elbeszélése alapján március 30-án este Szentpéter környékén a Veigl-dandár nagy tábortüzet gyújt, hogy láthatókká váljon a városból Klapka vezetésével július 30-án támadásba induló védősereg. Három oszlopban támadtak. Rakovszky ezredes átkelt a Zsitván, onnan elűzte az osztrák egységet, aztán csapatával Szentpéterig nyomult, ahol Kosztlányi dandárjával egyesült. A támadás sikerrel járt, Pott tábornok csapatait minden állásból kiverték.

A dráma utolsó felvonása: szeptember 5-től egymást érték az összecsapások. Klapka három század Lehel-huszárral támadta meg az előrenyomuló kozák egységet. Hetény és Szentpéter közelében került sor az összecsapásra, ahol Klapka katonái 12 kozák foglyot ejtettek.

A Szentpéter és Hetény közötti erdő szélén található a „Muszkakő”, amely a szabadságharc leverésében szégyenletes szerepet játszó orosz csapatok táborhelyét jelöli.

Itt várták ki az oroszok a komáromi vár feladásáról szóló tárgyalások kimenetelét, amíg az osztrák–magyar tárgyalások eredménye eljutott a fülükbe.

1849 óta a harci cselekmények színhelyét megőrizték és ma is Muszkakőnek hívják, 2006-ban Novák Róbert református lelkész felszentelte. (mf)