Munkapiaci információbörzét tartottak Komáromban

A munkabörzén a 16 megjelent munkáltató összesen 637 szabad helyet tudott felkínálniVas Gyula felvételeDagmar Katolinová, a hivatal foglalkoztatásért felelős osztályvezetőjének tájékoztatása szerint a 16 megjelent munkáltató összesen 637 szabad helyet tudott felkínálni. A legtöbbet, szám szerint 320-at a nyitrai regrutatoborzó. Megtudtuk: folyamatos a kereslet hegesztők, lakatosok, bádogosok, kőművesek, valamint szakácsok, pincérek, vagyonőrök és elektrotechnikusok iránt. Az osztályvezető ugyanakkor megjegyezte, hogy közgazdászok – akár érettségivel, akár diplomával rendelkeznek – nagyon nehezen tudnak elhelyezkedni a régióban.

A munkahivatalban már huzamosabb ideje szembesülnek azzal a problémával, hogy kevés a gépészeti szakirányú képesítéssel rendelkező szakember. Éppen ezért a börze szervezői a szakiskolák, a munkáltatók és a városi hivatal bevonásával kerekasztal-beszélgetésre invitálták az érintetteket. Amint azt Magyarics József, a Stroje a mechanizmy Rt. vezérigazgatója megjegyezte: a kilencvenes évek elején a gépiparban óriási visszaesés, leépülés volt tapasztalható, ez az ágazat nem jelentett perspektívát a pályaválasztó fiatalok számára. Az iskolák, hogy fennmaradjanak, más szakokon kezdtek oktatni, mára viszont megmutatkozik ennek hátulütője. „Szinte egy teljes generáció kiesett számunkra, gyárainkat a negyvenes–ötvenes korosztály tartja fenn, és ha nem fordul meg ez a folyamat, néhány éven belül óriási munkaerő-hiánnyal kell szembenéz?nünk” – mondta Magyarics József. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a jó szakember kineveléséhez több évre van szükség, amíg az illető megfelelő gyakorlatot szerez az adott területen. Obonya Sándor, az Alt. Rt. elnökségének elnöke szerint vissza kell szerezni a szakma presztízsét, sokkal szélesebb tájékoztató, népszerűsítő munkát kell maguknak a munkáltatóknak is kifejteniük a fiatalok és a szülők körében. „Meg kell győzni a szülőket, hogy érdemes gépészeti szakra adni gyereküket, gyárlátogatásra kell meghívni őket, hogy lássák, milyen munkakörülményeket tudunk kínálni – mondta. – Át kell gondolni azt is, hogy már a tanulóéveik alatt milyen formában tudjuk támogatni a diákokat, például tanulmányi ösztöndíj vagy utazási hozzájárulás formájában, esetleg közös alapítványt kellene létrehozniuk a gépipari üze?meknek.” A jelenlegi törvények viszont nem teszik lehetővé azt, hogy a támogatás fejében a diákokat úgymond „lekössék” a munkáltatók. Elismerték azt is, hogy a gépészeti professziók nem tartoznak a túlfizetett szakmák közé, miközben kvalifikált munkáról van szó.

A tanácskozáson elhangzott: az iskolák normatív rendszerű finanszírozása nem megfelelő, pontosabban a fejkvóta nagyon alacsony. Ez megmutatkozik egyebek között az iskolai műhelyek felszereltségén is. Ugyanakkor nem lehet figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy egyre csökken a diáklétszám. Weszelovszky Gábor, a városi hivatal oktatásügyi osztályvezetője rámutatott: míg a hetvenes években Komáromban hétszáz gyerek született, ma 230 körüli az újszülöttek száma. A résztvevők szerint az alapiskolákban tevékenykedő nevelési tanácsadóknak is rugalmasabban kellene követniük a piaci igényeket, és a szülőkkel karöltve olyan pályát javasolni a végzős diákoknak, amellyel majd el tudnak helyezkedni.

A munkanélküliek aránya 7,18

A Komáromi járásban jelenleg 3888 álláskeresőt tartanak nyilván, ami 7,18 százalékos munkanélküli aránynak felel meg. A 12 hónapnál régebben nyilvántartottak száma 1944, az ötven év felettieké 1205. A legtöbb munkanélküli az alapfokú végzettséggel rendelkezők és végzettség nélküliek közül kerül ki, számuk meghaladja az 1760-at. Ugyanakkor csupán 18 olyan személy szerepel a nyilvántartásban, akinek főiskolai vagy egyetemi végzettsége van. (vkm)