Mit kell tudni a közterület monitorozásáról?

Az uniós adatvédelmi irányelvet a hazai jogrendbe is átültették – még a csatlakozás előtt – a 428/2002-es törvénnyel. Ezt a törvényt tavalyelőtt váltotta fel egy új jogszabálycsomag: a 122/2013-as számú adatvédelmi törvény és az Adatvédelmi Hivatal 164/2013-as rendelete a biztonsági intézkedések dokumentációjáról és terjedelméről. Az új rendelkezések a kamerával megfigyelt terület adatvédelmi szabályozásában is bevezettek néhány változást. Az alapszabály szerint személyes adatot akkor lehet kezelni, ha ehhez az érintett hozzájárul. Kivételesen, közérdeken alapuló célból, továbbá ha az adatkezelő vagy egy harmadik személy jogvédelme céljából ez elengedhetetlen és ha ez nem jár az érintett személy – akiről a felvételt készítették – információs önrendelkezési jogának aránytalan korlátozásával, a törvény megengedi az adatkezelést az ő hozzájárulása nélkül is. A közterületek megfigyelését kamerával a 122/2013-as számú törvény 15. paragrafusának 7. bekezdése szabályozza. Eszerint a nyilvánosság számára szabadon megközelíthető területet csak a közrendért és a közbiztonságért, bűncselekmények felderítéséért, az állambiztonságért, a vagyon és egészség védelméért lehet megfigyelni. Ilyenkor kötelező a kamerák által megfigyelt területen jól látható helyen és érthetően felhívni az oda belépni és ott tartózkodni szándékozó személyek figyelmét arra, hogy megfigyelőrendszerrel monitorozzák. Ha a megfigyelt terület nagy kiterjedésű, például főtér, mely több irányból is megközelíthető, és a kamerás megfigyelés ezekre a részekre is kiterjed, a megjelölés törvényes követelménye csak akkor teljesül, ha ezekre a helyekre is jól láthatóan elhelyezték a monitorozásra figyelmeztető cédulát.A rögzített felvételeket kizárólag a büntető-, illetve szabálysértési eljárás lefolytatására szabad felhasználni. Semmiképp sem hozhatóak az ilyen felvételek nyilvánosságra például valamelyik közösségi hálón. Ha a felvételt a büntető-, illetve szabálysértési eljárásokra nem használják fel, az adatkezelő köteles a rögzítés napját követő tizenöt napon belül kitörölni. A felvételt úgy kell megsemmisíteni, hogy az többé ne lehessen helyreállítható. A fenti kötelezettségek alól néhány specifikus eset képez kivételt (pl. a titkosított rezsimben készített felvételek), melyeket külön törvény szabályoz. (folytatjuk) Veszelei Viktória jogász(A cikk tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsadásnak.)