Mindenki miniszerelnöke lenne, de Szlovákia nem Felvidék

Elsőként a Čistý deň reszocializációs központ egykori épületében kialakított megyei Szociális szolgáltatások központjába látogatott a miniszterelnök, aki szerint a központ átmenetet jelent a sötét múlt és a világos jövő között. A miniszterelnök érdekes és úttörő projektnek nevezte a központ szolgáltatásait, ahol a szociális intézmények alkalmazottai kapnak szakmai segítséget.

Heger szerint a reszocializációs központ botránya megtestesítette Robert Fico és Peter Pellegrini kormányának árnyoldalát. Jozef Viskupič Nagyszombat megye elnöke ismertette a központ létrehozásának történetét, elmondta, hogy poszt covid-rehabilitációt is nyújtanak. A jövőben pedig kiterjesztenék a kísérleti projektből szerzett tapasztalatokat. „A megszerzett tapasztalatokkal olyan szakmákban dolgozókon segítenénk, akiknél gyakrabban előfordulhat a kiégés szindrómája. A tervek között szerepel az is, hogy a szemközti épülettel bővítenék a központot, erről azonban még pereskednek a Čistý deň üzemeltetőjével. Tatiana Pavlovičová, a központ menedzsere megköszönte a működtetéshez nyújtott támogatást, és háláját fejezte ki azért, hogy olyanoknak nyújthatnak segítséget, akik másokon segítenek. 2019 óta több mint hétszáz, idén már kétszázötven szociális munkás kapott ellátást és képzést a központban. Eduard Heger megemlítette, hogy kormánya nagyobb keretet különített el a lelki egészség gyarapítására.

A központ megtekintése után galántai járásbeli polgármesterekkel találkozott a miniszterelnök, egyebek mellett a nemzetiségek együttéléséről is egyeztettek. „Miniszterelnökként az a célom, hogy mindenki Pozsonyba tekintsen, és ne a környékbeli országok fővárosaiba, és az állampolgárok otthon érezzék magukat Szlovákiában” - jelentette ki Eduard Heger. A kormányfő kifejtette, hogy a kormányprogram világosan megfogalmazza a kisebbségekkel kapcsolatos lépéseket, ezek megvalósításához azonban jó kapcsolatok, és kommunikáció kell. „Ezért is akarok párbeszédet folytatni a Szlovákiában élő kisebbségekkel, köztük a magyarokkal is. Ahhoz, hogy minden polgár otthon érezze magát, szükség van a konstruktív párbeszédre, amit nagyon várok” - fogalmazott Heger.

Kérdésünkre, hogy egyetért-e Ivan Korčok külügyminiszter kijelentésével, miszerint Szlovákia nem Felvidék, azt válaszolta, hogy különbséget kell tenni a történelmi és a politikai párbeszéd között. „Tudjuk, hogy a politikai párbeszédben ez a kifejezés nem helytálló, ezért egyetértek a külügyminiszer kijelentésével” - nyilatkozta a miniszterelnök.

„Protokolltalálkozó volt, nem merültek fel az érzékeny témák. Szó volt az iskoláról, hogy milyen arányban jut pénz a szlovák és a magyar intézmények felújítására. Többen elmondtuk, hogy nem tapasztalható probléma a szlovákok és magyarok együttéléseben. Horváth Zoltán, Tallós polgármestere megemlítette a roma kisebbség ügyét. Rámutattunk a kohéziós támogatások lehívásával kapcsolatos gondokraˮ – nyilatkozta a találkozóról Zupko Tamás, Vezekény polgármestere. Hozzátette, a kisebbségek együttélésével csak érintőlegesen foglalkoztak. „A Beneš-dekrétumokról és a magyarok sérelmeiről nem volt szóˮ – folytatta a polgármester. Rajta kívül Kajal, Tallós, Diószeg és Galánta polgármestere vett részt a találkozón.

Farkas Lívia, Kajal polgármestere hasznosnak értékelte a találkozót. „Örülünk annak, ha magasabb szintekről is érdeklődnek a mindennapi gondjaink irántˮ – fogalmazott a polgármester, aki elsősorban az óvoda felújításának elhúzódó projektjét vetette fel. Peter Paška, Galánta polgármestere pedig a kastély felújításának folytatására remél segítséget a miniszterelnöktől. „A kormányfő elismerően nyilatkozott arról a munkáról, amit eddig a kastélyban elvégeztünk, segítséget ígért a folytatáshozˮ – nyilatkozta Peter Paška.

A miniszterelnök a hivatalos találkozó után bejárata a kastélyparkot, ahol épp a Kultúra összeköt nevű rendezvény zajlik.