Megújulásra vár az abafalvai Abaffy-kastély

Kevés olyan település van Gömörben, a Sajó vidékén, amelynek birtokviszonyai közel hatszáz éven át alig változtak. Abafalva e kevesek közé tartozik.

Abafalva (Abovce)

Az egykori alapító, a falu nevét is adó nemesi család az Abától eredő Abaffyak. A jeles család kastélya egy ideje kihasználatlanul, kissé leromlott állapotban van, de soha nem volt gazdátlan, inkább csak a pénzhiány látszik rajta. Mint magán a vidéken is.

Az Abaffyak ősi fészke

Abafalva fekvése, szerkezete igen régi alapítására utal. A Sajó folyó első teraszára épült templom köré telepedő falu egykor, a 13. század utolsó harmadában, miután a tatárok kivonultak a két évig tartó pusztító dúlásuk után, IV. Béla király, a második honalapítónak is nevezett uralkodó újraszervezte a birodalmát. A Sajó melletti Várkony nevű helyet, melyet Abafalva elődjeként tart számon a szakirodalom, az uralkodó bizonyos Pok nemzetségnek adományozta. Tőlük származik az Aba család, amely minden bizonnyal nem gyökerezik sem Aba Sámuel király családjából, sem nem azonos a Károly Róbert ellen lázadó híres Zemplén megyei Aba Amadé családdal, feltételezhetően csupán névrokonságról beszélhetünk. A Pok nemzetség sarjai nemesi rangúak voltak ugyan, de nem országos jelentőségű család. Az viszont figyelemreméltó tény, hogy a róluk elnevezett falut bő hatszáz éven át birtokolták, ha olykor nem is teljesen, de részben biztosan. Ha valahol egy család ilyen hosszú ideig létezik, szinte biztos, hogy még a törökdúlás előtt udvarházat, kúriát építtetett magának. Hogy ez az udvarház hol állhatott? Minden valószínűség szerint a ma látható, késő barokk elemeket is tartalmazó, a 19. század első harmadában épült klasszicista stílusú kastély ezek helyére, akár némely elemük felhasználásával készült. A vidék részben erődített, vaskos falú udvarházait és kúriáit a háborús időszakok elmúltával tulajdonosaik általában kényelmesebb, reprezentatív, díszesebb úri lakokká alakíttatták át. Vagy a régieket teljesen elbontva, azok helyén, nemritkán a korábbi épületek építőanyagát is felhasználva készültek ezek a ma is látható kastélyok. Hogy Abafalva remekbe szabott Abaffy-féle kastélyánál is így volt-e, arra remélhetőleg hamarosan fény derül.

A sorsfordulóra várva

A főút mellett álló kastély homlokzata háromosztatú, tizenegy tengelyes, utcai frontján kiemelt középső része a kastély dísztermét emeli ki. Az udvari részén boltíves kialakítású, mára beüvegezett verandává átalakított, egykor fűtő-folyosói funkciót is betöltő tornác is igazi szépség, ezek összhatásaként a kastély valóságos kis építészeti remekmű, igazi mestermunka. Sorsa a második világháború után változott meg, amikor állami tulajdonba került, berendezése elveszett, falai közt pedig volt már iskola és óvoda is, emiatt kisebb belső átalakításokat is végeztek rajta. Egy ideig magánkézben volt, az ezredforduló táján részlegesen felújították ugyan, de mostanra, miután már kevésbé kihasznált, állapota ismét fokozatosan romlott. A község vezetése a teljes rekonstrukciót megcélozva pályázatot nyújtott be, ennek kiértékelése folyamatban van, és van remény a pozitív végkifejletre. Az Abbaffyak sírkertjét ma is kegyelettel gondozza a falu. Hitték a feltámadást az egykori birtokosok, az itt lakóknak marad a remény, hinni a kastély feltámadásában.