Megmerevedett frontvonalak Nemesócsán?

De van más is: a komáromi járásbeli nagyközségnek 2007-ben nem volt elfogadott költségvetése – azaz egész évben provizóriummal működött –, sőt, a képviselők a hiányosságok miatt a 2006-os zárszámadást sem fogadták el. Nem tudni, 2008 első két hónapjában mi alapján gazdálkodott a falu –- netán a provizórium provizóriuma alapján? –, az önkormányzati törvény ugyanis ilyen eshetőséggel még csak nem is számol.

Sorra megvétózott határozatok

Hogy miként fajulhattak idáig a dolgok? A szálak még a korábbi választási ciklusig nyúlnak vissza, amikor ugyancsak Komjáti László, a jelenlegi polgármester töltötte be ezt a tisztséget. Ő 2004 májusában indoklás nélkül lemondott tisztségéről, az időközi választásokon viszont ismét indult, és ismét nyert, csakúgy, mint a 2006-os rendes helyhatósági választásokon. A korábbi megbízatási időszaka alatt viszont egyes képviselők szerint a mai napig nem teljesen tisztázott pénzügyi visszaélések, költségvetés-túllépések, a testület tudta nélküli pénzátcsoportosítások történtek. Míg azonban a korábbi képviselő-testületben a polgármester élvezte a többség bizalmát, a 2006 decemberében felállt új testületben ez már nincs így. Ennek tudható be, hogy a polgármester „ellenzékét” alkotó négy képviselő – Válek Janka, Válek Iván, Magyarics Dezső és Simon Károly – egyre radikálisabban kérte számon Komjátin az elmúlt választási időszakban történteket, amire a polgármester válasza az volt, hogy sorra vétózta meg a testületi határozatokat. A határozatok közel fele erre a sorsra jutott, köztük olyanoké is, mint például a szakbizottságok és tanács létrehozása, az Ócsai Közlöny megjelentetése, az, hogy a pénzügyi visszaélések kivizsgálása során jogász képviselje a községet, vagy a testületi ülések gyakoribb összehívására vonatkozó határozat. A vétók letörésére viszont már nem volt meg a kellő számú voks, mert a másik három képviselő – Olláry Aladár, Bukovič Péter és Kacz Jenő, akik az MKP listájáról kerültek a testületbe –, kezdetben szinte mindig az ugyancsak MKP-s polgármester pártján állt. A négy képviselő több alkalommal rendkívüli ülés összehívását is indítványozta, sikertelenül.

Eljárást kezdeményeztek a polgármester ellen

A legutóbbi, azaz a tavaly június 28-i testületi ülésen a képviselők határozatot fogadtak el arról, hogy közérdek védelmében – az alkotmánytörvényre hivatkozva – kezdeményezzenek eljárást Komjáti László ellen. Az indítványozó szerint a polgármester a saját és egy másik személy érdekeit a község érdekei elé helyezte akkor, amikor testületi határozatok megvétózásával megakadályozta, hogy a község közel félmillió korona bérletelmaradást bírósági úton próbáljon behajtani T. J.-n, de a javaslat további példákat is említett. A közérdek védelmére szolgáló bizottság – az egyedüli, amelynek létrejöttét nem vétózta meg a polgármester – Bukovič Péter elnök, valamint Válek Janka és Simon Károly összetételben kétszer is összeült, mindkettőre meghívást kapott az érintett is, de egyszer sem jelent meg. Ezért a második ülésen a háromtagú bizottság egyhangúlag megszavazta: a képviselő-testület hozzon döntést arról, hogy hatáskörrel való visszaélés miatt havi fizetése 12-szeresét kitevő büntetés (közel félmillió korona) megfizetésére kötelezze a polgármestert. A döntés meghozatalára azonban már nem kerülhetett sor, mivel azóta a polgármester nem hívott össze testületi ülést. Amint azt Válek Jankától és Simon Károlytól megtudtuk, értesülésük szerint időközben a polgármester ezt a határozatot is megvétózta. „Ha a testület a bizottság javaslatára megszavazta volna a büntetést, a polgármesternek 15 napon belül lehetősége lett volna fellebbezni – mondták a képviselők. – Ő ehelyett, saját érdekeit szem előtt tartva, leállította a határozat teljesítését. Nem kizárt, hogy azért nem hajlandó azóta testületi ülést összehívni, mert tisztában van vele: ismét felvetjük ezt a kérdést.”

Már az ügyészség is figyelmeztetett

A községekről szóló törvény, mint azt már a bevezetőben említettük, kimondja, hogy a polgármesternek legalább kéthavonta össze kell hívnia a testületi ülést. Ülés összehívását a képviselők legkevesebb egyharmada is kezdeményezheti, és ekkor a polgármester a kérvény beérkezésétől számított tíz napon belül köteles összehívni azt. Felvetésemre, hogy a képviselők miért nem éltek ezzel a lehetőséggel, Simon Károly és Válek Janka megjegyezte: miután tavasszal a polgármester számukra teljesen érthetetlen módon hat alakalommal is elutasította a rendkívüli ülés összehívására irányuló kezdeményezésüket, nem látták értelmét újra próbálkozni. Inkább a járási ügyészséghez fordultak panasszal, amiért Komjáti a megszabott határidőn belül nem hívott össze testületi ülést. Az ügyészség figyelmeztette is a polgármestert, ám továbbra sem történt semmi. A képviselők újabb beadványára pedig a járási főügyész azt válaszolta, egyszer már figyelmeztették kötelességére a polgármestert.

Változhat a 4:3-as arány

Olláry Aladár képviselő, aki a testületen belül eddig többnyire a polgármester oldalán állt, megdöbbentőnek tartja a kialakult helyzetet. „A korábbi választási időszakban én nem voltam tagja a testületnek, ezért kezdetben nem is igen értettem több képviselőtársam szinte ellenséges reagálását a polgármester bárminemű megnyilvánulására. Annál is inkább, mivel indulatokkal, sérelmekkel telített légkörben nehéz a község ügyeivel foglalkozni – mondta. – Azóta kissé megváltozott a véleményem, hiszen tapasztaltam, hogy a polgármester nagyon gyakran kitért a hozzá intézett kérdések elől, nem adott magyarázatot például a pénzek merítésével kapcsolatban stb. Afölött sem lehet szó nélkül elsiklani, hogy lassan háromnegyed éve nem hívott össze ülést. Mindezek ellenére azt vallom, az elmérgesedett helyzetben is a kompromisszumot kell keresni, de ahhoz mindkét félnek félre kell tennie a sérelmeket. Nem térhetünk vissza folyton a néhány évvel ezelőtti történésekre; ha valóban voltak visszaélések, törvénysértések, akkor azok kivizsgálása az arra kompetens hatóságok dolga. Nekünk a falu érdekében a jövővel kell foglalkozni. Mindenekelőtt fel kell újítani a rendszeres üléseket, megválasztani a bizottságokat és elfogadni a költségvetést.” Olláry Aladár elárulta azt is, hogy a testületen belüli 4:3-as megosztottsági arányt sem lehet készpénznek tekinteni, erre már az idei költségvetés tárgyalása bizonyságul szolgálhat.

„Az eddigi ülések sem szóltak semmiről”

„Tény, hogy tavaly június óta nem ülésezett a testület, de azt is látni kell, hogy amíg voltak ülések, azok sem igazán szóltak semmiről, nem vitték előbbre a falut – fejtette ki véleményét Komjáti László polgármester. – Már a választások utáni első, alakuló ülésen látni lehetett, hogy az ún. négyes fogatot kizárólag az motiválja, hogy engem eltávolítson tisztségemből. Már akkor több olyan határozatot hoztak, amelyekkel meg akarták nyirbálni jogköreimet; ezeket később az ügyészség is törvényellenesnek találta.” A polgármester szerint a négy képviselő destruktív módon áll hozzá a testületi munkához, állandó sértegetésnek van kitéve részükről, miközben mind ez ideig nem igazolódtak be a személyét ért vádjaik. „A hatályos törvény értelmében a testületi üléseket a polgármester hívja össze, és ő állítja össze az ülések programját is. A programmódosításra természetesen joga van bármelyik képviselőnek, ám ami nálunk történik, az túl van a józan ész határain. Volt olyan ülés, amikor a négyes fogat negyven olyan határozatot terjesztett a testület elé, amelyet a másik három képviselő és én is akkor láttam először. Ha ők felelősségteljes hozzáállást várnak el tőlem, ugyanez elvárható lenne tőlük is” – fejtette ki véleményét a polgármester. Ami a hatáskörrel való visszaélést érinti, Komjáti szerint a bírósági határozatot, amelyik a jelzett ügyben született, neki nincs jogában felülbírálni. Állítása szerint egyébként már a bizottság összetétele sincs összhangban a törvénnyel, mert abban a pártok által delegált képviselőknek kellene többségben lenniük.

Költségvetés nélkül is voltak beruházások

Kérdésünkre, miként működött tavaly a község költségvetés nélkül, Komjáti László megjegyezte: ő és a hivatal is végezte a dolgát, több pályázatot előkészítettek, nem volt fennakadás. A provizórium egyik legnagyobb hátulütője viszont éppen az, hogy nem lehet pályázni és leállnak a beruházások. Nemesócsán tavaly mégis több beruházás megvalósult: átadták például a bérlakásokat és a szabadtéri színpadot. „Mindkét építkezés még 2006-ban kezdődött, tavaly már csak befejeztük azokat – mondta a polgármester. – Érdekes, hogy egyesek szemében az is baj, ha pozitív dolog történik a faluban. Én egyébként csak a választási programomat teljesítem.” Információnk szerint azonban a színpad építési költségeinek túlnyomó részét a 2007-es költségvetésnek kellett volna tartalmaznia. A polgármester utalt arra is, hogy a négy képviselő a tavaly júniusi ülésen saját költségvetés-tervezetet is benyújtott, ám végül nem szavazták meg azt sem. „A hivatal kidolgozta a 2008-as költségvetést, február végén ki is függesztettük azt a hirdetőtáblánkra, az áprilisi ülésen tárgyal róla a testület – mondta. – Most bebizonyíthatják a képviselők, hogy konstruktívan állnak hozzá a község ügyeihez, és elfogadják a költségvetést.”

Együttműködésre ítélve?

Komjáti László végezetül elárulta: önként nem mond le tisztségéről. A képviselők két esetben kezdeményezhetnek népszavazást leváltásáról: ha a választópolgárok legkevesebb 30 százaléka ezt petícióban kéri, vagy ha a polgármester durván vagy ismételten elhanyagolja funkciójából eredő kötelességeit. A testületi ülések össze nem hívása bizton ilyen mulasztásnak minősül. Tudva, hogy Komjátit az elmúlt hat év alatt már háromszor választották meg a lakosok polgármesterükké – legutóbb úgy, hogy a következő három jelölt összesen nem kapott annyi szavazatot, mint ő – nem valószínű, hogy érvényes lenne a leváltására irányuló népszavazás. Ezzel tisztában vannak a munkájával elégedetlen képviselők is. ĺgy viszont nincs más választása sem a polgármesternek, sem a testületnek, mint együttműködni. Ha nem így lesz – amire a kialakult helyzetet ismerve nagy az esély –, annak csak a falu látja a kárát.