Még nem tisztázott a komáromi kikötő sorsa, két alternatívával számolnak

Komárom |

A komáromi közkikötő témájában készített megvalósíthatósági tanulmány két alternatívával számol. Az egyik a jelenlegi városi kikötő felújítása, a másik pedig a kikötő áthelyezése Nagyharcsás térségébe.

A tanulmányt Jozef Bódi, a Közkikötő állami vállalat beruházásokért felelős igazgatója ismertette pénteken. Úgy véli, az első alternatíva lehetővé tenné, hogy végre újra megnyílhasson Komáromban a személyforgalmi kikötő, amelyet úgy alakíthatnának át, hogy ott sporthajók és motorcsónakok is kiköthessenek.

Michael Trnka, a megvalósíthatósági tanulmányt kidolgozó Aquatis társaság munkatársa elmondta: ők a már meglévő kikötő korszerűsítését javasolják, mivel az új kikötő építése sokkal tovább tartana, és sokkal költségesebb is lenne. Állítása szerint ez a verzió akár 50-szer többe kerülhet, mint a régi kikötő felújítása, az árba ugyanis bele kellene kalkulálni például a telkek felvásárlását, vagy az új infrastruktúra kiépítését is. Dalibor Bílek, aki az egyes alternatívák környezetre gyakorolt hatását vizsgálta, kijelentette: ha a kikötőt a városon kívül létesítenék, nem kellene számolniuk a higiéniai előírások jelentette korlátokkal. Az új kikötő viszont védett területen helyezkedne el, ami Bílek szerint problémát jelenthet.

A Közkikötő beruházásokért felelős igazgatója szerint mindkét verzió „érdekes”, és egyelőre egyiket sem akarja előnyben részesíteni vagy elvetni. Azt viszont ő is elismerte, hogy a jelenlegi kikötő felújítása lenne a legkevésbé megterhelő anyagilag.

A következő lépésben a közlekedési minisztérium és az Európai Bizottság tanácsadó szervei fogják kiértékelni a megvalósíthatósági tanulmányt. Ezt követően kezdhetik rendezni a tulajdonjogi viszonyokat, majd pedig uniós források igénybe vételével végrehajtani a befektetést.

Bódi szerint a belföldi hajóközlekedés fejlesztése prioritásnak számít az unióban, elsősorban azért, mert ezáltal tehermentesíthetők az utak. „A hajóközlekedésben hatalmas lehetőség rejlik mind ökológiai szempontból, mind a Duna menti régió fejlődése szempontjából” – tette hozzá.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?