Még el sem kezdődődött, máris elszabadult a pokol

Ilyen és ehhez hasonló jelenetek játszódtak le vasárnap délután a madari futballpályán Navrátil Ľuboš illusztrációs felvétele egy korábbi mérkőzésen készült)Madar/Komárom/Imely. Vasárnap délután sajnálatos eseménnyel idő előtt ért véget a komáromi járási bajnokság Madar–Naszvad összecsapása. A tavaszi nyitányon máris elszabadult a pokol, inzultációra került sor. A történtekről előbb a Komáromi Járási Futballszövetség titkárát, lapunk munkatársát, Anton Littvát kérdeztük. – A vendégek 15. percben elért gólja után Jakubáč vezetőbíró az egyik hazai játékost reklamálásért kiállította. Erre elszabadult a pokol, a magukról megfeledkezett szurkolók a pályára tódultak, ahol bántalmazták a játékvezetőt és asszisztensét. Egyébként mindkét bíró a rendőrség kötelékében dolgozik. Nem hagyták annyiban a dolgot, feljelentést tettek ismeretlen tettes ellen. Az ominózus esetnek csakhamar folytatása lesz a szövetségnél, feltételezem a bíróságon is. Csak a rend kedvéért mondom el, hogy az V. liga játékvezetői keretéhez tartozó Jakubáč egy másik kollégáját érkezett helyettesíteni Madarra – tudtuk meg a tisztségviselőtől. A folytatásban a madariakat kérdeztük. Szabó István, aki tavaly még alelnökként intézte a klub ügyes-bajos dolgait, a pálya széléről szemlélte a történéseket. – A vendégek lesgólja után a bíró – állítólagos reklamálásért – piros lapot mutatott a 11-es számú játékosunknak, Ladányi Mártonnak. Mire ő azt kérdezte tőle: miért kaptam a lapot, hiszen én nem csináltam semmit. Erre a játékvezető egy újabb mozdulattal, „a takarodjon le a 7-es számú játékos” mondat kíséretében zuhanyozni küldte a hazai csapat motorját, lelkét, Varga Pétert. Mellesleg a kiállított játékos mintegy tíz méterre állt az esettől. ő aligha pocskondiázhatta Jakubáčot, aki információim szerint a találkozó délelőttjén a naszvadi diákcsapat bajnokiját vezette... Annyi biztos, egyik játékosunk sem inzultálta a lesgól után. Szerintem „megrendelésre” történt a dolog. Az, ami a kiállítás után történt, már egy másik fejezet. Még az Inkal Security emberei sem tudták volna a bírókat megvédeni a begerjedt nézők haragja elől. A játéktéren kialakult csetepaté első „„áldozata” is az egyik szurkoló volt, akit a sípmester terített a földre. A pályán randalírozók között vendégnézők is voltak – emlékezett vissza a történtekre az egyik szemtanú. – Ilyenkor sok kérdés motoszkál az ember agyában – folytatta monológját informátorunk. Miért csereberélik a bírókat a szövetség emberei a hét végén? Miért nem delegáltak erre a mérkőzésre ellenőrt? Ki fogja majd a zöld asztaltól igazságosan elbírálni, vajon mi is történt nálunk vasárnap délután? Megint majd a vétlenek isszák meg a levét a történteknek, ahogy ez már nálunk általában lenni szokott – mondta keserűen, mintegy zárszóként Szabó úr. Megkérdeztük a meccs szenvedő alanyát, az ilmelyi illetőségű Jakubáč Miklóst. – 1991-óta vagyok tagja a bírói testületnek, ez volt a második inzultációm. Egyébként nem történt olyan nagy bajom, orrvérzéssel úsztam meg a történteket. A hazaiak előbb lest reklamáltak, majd arra akartak rábírni, hogy a kapusuk ellen elkövetett vélt szabálytalanság miatt érvénytelenítsem a teljesen reguláris gólt. Én ezt elutasítottam, mondván, folytassuk a meccset. De erre már nem jutott idő. Varga Péter kiállítása teljesen jogos volt, előbb lökdösődésre került sor a gól után, majd elküldött melegebb tájakra... Szerintem, sajnos nem tudom bizonyítani, néhány játékos, s a nézők többsége a meccs előtt felöntött a garatra. A jeleneteknek semmi köze sem volt a legnépszerűbb sportághoz. Ha valaki azzal érvel,hogy én is ütöttem, akkor erre csak annyit válaszolok: védekeztem. Már csak nem hagyom, hogy agyba-főbe verjenek, rugdossanak – vallott színt a találkozó fő szereplője. Hogy kinek van igaza, nehéz megállapítani. Egy biztos: ismét övön aluli ütést kapott a foci és a sportszerűség. (ái)