Leleplezte az álgrófot a DNS-vizsgálat

Sosem volt románc
Az eredményből az következik, hogy Erdődy Ferenc, aki édesapjával együtt vette fel ezt a nevet, jogtalanul követelte az Erdődyek Nagytapolcsány, Aranyosmarót és Galgóc környéki birtokait. A fiatalember ellen súlyos csalás és tulajdonjog törvénytelen kisajátítása miatt vádemelési javaslatot nyújtott be a Nyitrai Kerületi Rendőr-főkapitányság nyomozója, az ügyészség a napokban dönt róla.
Az akkor még Nyitragerencsérben élő álgróf nyolc éve jelentette be igényét állítólagos ősei birtokaira. Arra hivatkozott, hogy édesapja keresztlevelében apaként Wilmhelm de Monyorókerék de Erdődy van feltüntetve, mivel a galgóci gróf balkézről született fia volt. A családi legenda szerint, amelyet az ifjú arisztokrata boldogan megosztott mindenkivel, nagyanyja a galgóci kastélyban szolgált és úgy esett, hogy megesett a gróftól. Ezt sokáig titkolnia kellett, és későbbi férje, František Pevný magára is vállalta az 1944-ben született gyereket, de idősebb Ferenc mindig tudta, hogy kék vér csordogál az ereiben. 2002-ben, fiával együtt felvette az őt megillető ősi nevet, innen pedig már csak egy lépés volt, hogy az ősi jussot is megszerezzék.

Az ősi juss kisajátítása
Úgy tűnt, nem lesz nehéz dolguk, mert Erdődy Vilmos grófnak Migazzi Irmával kötött házasságából nem született gyereke, a hivatalos levéltári adatok szerint utód nélkül hunyt el Svcájcban. Nem kellett attól tartani, hogy más utódok megtámadják az újdonsült Erdődyek igényeit, így azok bátran sajátították ki a szántókat, tavakat, erdőket és réteket - mintegy négyszázezer euró értékben. Mindössze annyit kellett tenniük, hogy a telekkönyvi hivatalban megtudakolták az ingatlanok parcellaszámát, aztán találtak egy meggyőzhető közjegyzőt, akivel kisajátítási nyilatkozatot írattak, és ennek alapján a telekkönyvi hivatalban már jogos örökösként jegyeztették be magukat.
Ment is minden, mint a karikacsapás, mert a törvény szerint sem a közjegyző nem felel az általa hitelesített nyilatkozat tartalmáért, sem a telekkönyvi hivatalban nem firtatják az örökösként jelentkezők családfáját. A Monyorókeréki és Nyitragerencséri Erdődy grófok ily módon igényelték vissza elődeik birtokait három kataszteri hivatalban, de szerencsére csak Nagytapolcsányban jártak sikerrel. Ott 33 ezer euró értékben erdőt és szántókat írtak a nevükre, és már majdnem a magukénak érezhették az Aranyosmarót környéki birtokokat is, amikor az ügyészség az ottani telekkönyvi bejegyzést töröltette.

Tíz év áristom
Galgócon sor sem került bejegyzésre, mert a helyi önkormányzat rögtön az ügyészséghez fordult, amikor értesült a grófi utódok telekigényeiről. Ennek a feljelentésnek a nyomán kezdődött a vizsgálat az Erdődy leszármazottak ügyében, és tavaly már a vádat is emelt a nyomozó, de az ügyész minden kétséget kizáró bizonyítékot akart, ezért rendelte el a DNS-vizsgálatot. 2009 júliusában nyitották meg Galgócon Erdődy Vilmos bátyjának, Imre grófnak a kriptáját, és a szakértők mintát vettek a combcsontjából valamint az állkapcsából. Ezt hasonlították össze a Erdődy Ferenc Xavér DNS-ével és az elemzés során bebizonyosodott, hogy semmiféle rokonság nincs köztük.
Az ügyben még folytatódik a nyomozás, a rendőrség azt is vizsgálja, segített-e valaki a civil foglalkozása szerint pincér ál-Erdődynek a csalásban. A kisajátítási nyilatkozatokat hitelesítő közjegyző, Ján Blaško, aki még 2006 júniusában kilépett a közjegyzői kamarából, a rendőrségi kihallgatáson azt mondta, a törvény nem tette lehetővé számára, hogy azt vizsgálja, mióta viseli a hozzá forduló ügyfél a nemesi előnevet. Sokáig nem fogja, az most már biztos, az önjelölt grófot nem csak a Nagytapolcsány melletti birtokaitól, hanem a jogtalanul felvett Erdődy névtől is megfosztják, emellett tíztől tizenöt évig terjedő börtönbüntetésre számíthat.