Lehet kettős állampolgársága annak, aki külföldön született?

Fiam Magyarországon alapított családot. Felesége magyar állampolgár, ő maga szlovák állampolgárságú. Most született egy fiuk; és szeretné, ha itt Szlovákiában is anyakönyveznék. Ugyanakkor nem akarja, hogy a kicsi elveszítse a magyar állampolgárságát. Megkérdezte a városi hivatalban, hogy lehetséges-e ez. Elmondták, mi kell hozzá: eredeti anyakönyvi kivonatot lefordíttatni és hitelesíttetni. A hivatalban aláírattak velük egy okiratot, melyben az áll, hogy gyermeküknek a szlovák állampolgárságot választják. A kérdésem az lenne, hogy ezzel a kisfiú nem veszíti-e el a magyar állampolgárságát. Igaz, hogy mindenki ezt mondta a hivatalban, de nem magyarázták el, mi alapján, ezért maradt bennem egy kis hiányérzet.

Érthető, hogy olvasónkban hiányérzet maradt, hiszen jogi értelemben a két lehetőség közüli választás egyértelműen azt jelenti, hogy az egyik mellett kötelezzük el magunkat.

A beküldött fénymásolat alapján megállapítható, hogy a városi hivatal a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság között 1960. november 4-én Prágában aláírt, a kettős állampolgárság egyes kérdéseinek a rendezéséről szóló kétoldalú egyezmény 4. cikkének 2. bekezdése szerint bocsátotta aláírásra a nyilatkozatot. E rendelkezés arról szól, hogy a különböző állampolgárságú szülők gyermekük számára – aki születéssel kettős állampolgárságot szerzett – közös megegyezéssel, írásos nyilatkozatban választják ki az egyik szerződő állam állampolgárságát. Ha a szülők nem választanak állampolgárságot, gyermekük azt az állampolgárságot tartja meg, amely állam területén van az állandó lakhelye az egyezmény 2. cikkében megszabott határidő leteltének napján.

A hatvanas években uralkodó szemlélet szerint nem volt kívánatos a kettős állampolgárság, így általában kétoldalú, de esetenként akár többoldalú nemzetközi egyezményekben próbálták kiküszöbölni.

Azóta változtak a preferenciák, és mára már a kettős állampolgárság elfogadott térségünkben is. Nem kell azonban messzire mennünk, hogy megállapítsuk, akadnak államok, amelyek még napjainkban is az állampolgárságuk elvesztésével sújtják azon polgáraikat, akik más állampolgárságot vesznek fel. Ugyanakkor még a 40/1993-as szlovák állampolgársági törvény is kimondja, hogy szlovák állampolgárságú szülő gyermeke születéssel megszerzi a szlovák állampolgárságot, és azt nem veszti el akkor sem, ha születéssel más állampolgárságot (is) szerzett (5. paragrafus 1. bekezdése és a 9. paragrafus 18. bekezdése). A ius sanguinis elvét, tehát a vér szerinti jogot alkalmazza Magyarország is. Egy vegyes házasságba születő gyermek tehát születéssel megszerzi mind a magyar, mind a szlovák állampolgárságot.

A fent említett nyilatkozat azonban egy máig rendezetlen nemzetközi jogviszonyra utal. Magyarország a hatvanas években kötött, a kettős állampolgárság elkerülését célzó szerződéseket sorra felmondta, míg Szlovákia a fent említett egyezményt a mai napig hatályosként kezeli, és ahogy azt olvasónk példája is illusztrálja, a szlovák hatóságok alkalmazzák is azt.

(Folytatjuk)

A tájékoztatás nem

minősül jogi tanácsnak.