Lég: együtt kertészkedik a falu

Tóth Terézia, tősgyökeres légiként évek hosszú sora óta lelkesen gyűjti a hazai és a magyarországi levéltárakban fellelhető mindennemű adatot Nagylégről, Kislégről, Szászról, valamint Előpatonyról, melyek egyesüléséből jött létre Lég. A Komenský Egyetem nyugalmazott közgazdászának szívügye felkutatni, rendszerezni, elérhetővé és felhasználhatóvá tenni az összes fellelhető adatot a következő generációk számára, hogy ők is tudják, honnan származnak, és büszkén hirdessék Lég nagyközség dicső múltját, öregbítsék hírnevét. 
Egy magára valamit is adó légi lakos tudja, hogy 1874-ben itt született a néhai madagaszkári fejedelem egyenes leszármazottja, Benyovszky Rudolf gróf, az utolsó Benyovszky ivadék, hátrahagyván a skót mintára épített kastélyát, az ezt övező többhektáros kastélyparkkal. Igazi reneszánsz ember volt, zeneszerző, hegedűkészítő, festő. Festményei Budapesten és Pozsonyban is ki vannak állítva. 1955-ben halt meg, méltatlan körülmények közt, a saját istállójába kitoloncolva.

A légi iskolák 
A nagylégi katolikus alapiskolát 1791-ben alapította az egyház, ezt követték jóval később az 1900-as évek elején a szászi és kislégi iskolák. Mindhárom épület a mai napig áll, bár már nem szolgálnak eredeti céljuknak, hiszen a huszadik század hatvanas éveiben felépült az új, soktantermes iskola, amely megfelel a modern kor követelményeinek. A kislégi iskola annak idején az egyetlen nagyobb fűtött helyiségben, a helyi kocsmában működött, ám Beszik Lajos és Godavszky János tanítók és későbbi igazgatók ezt annyira nem tartották helyénvalónak a gyerekek számára, hogy a saját pénzükön építettek egy szerény, de önálló iskolát. A kegyetlen rendelkezések és törvények elől azonban ők sem menekültek, mindkettejük, többedmagukkal az 1947-ben kitelepítettek között voltak. Leszármazottaik a mai napig a Mohács melletti Dunaszegcsőn és Kaposszegcsőn élnek. Mindketten Magyarországon is folytatták tanítói munkájukat, számos kitüntetést kaptak, Beszik Lajos egyebek mellett a New York-i székhelyű Világbéke Mozgalom emlékplakettjét is átvehette. 
„Ne feledjük Mihály Sándor légi tanítót sem, aki kitartó utánjárásával az 1956-os forradalomban részt vevő tanártársa életét mentette meg, ezért 1993-ban in memoriam kitüntették. Sajnos őt is utolérte a kitelepítettek sorsa, Martonvásárra került, ahol éveken át tanító és iskolaigazgató volt. Muzslán született, híres volt arról, hogy minden osztályát, amelyben tanított, legalább egyszer elvitte Esztergomba kirándulni. Felmentek a várdombra, és ott megmutatta szülőföldjét: »ott valahol a messzeségben van Muzsla, én ott születtem«” – ecseteli a község múltját a lelkes krónikás, Tóth Terézia. 

A 20. század első felében a tanárok és iskolaigazgatók nagyon sokat tettek azért, hogy Légen fellendüljön a kultúra. Televízió nem volt, rádió is csak elvétve akadt egy-egy házban, de Beszik Lajos és Godavszky János összefogta a falut, színdarabokat írtak az iskola diákjainak, előadásokat szerveztek. Színdarabjaik, énekeskönyveik, amelyek kiadását Benyovszky gróf finanszírozta a mai napig a falu legféltettebb kincsei közé tatoznak.

Lelkes légi kiskertészek

Légen most sincs hiány „mozgatórugókbólˮ, lelkes közösségszervezőkből. „Sok évvel ezelőtt a férjemtől kaptam ajándékba egy bonszai fákról szóló könyvet, azonnal megragadott, ahogy átlapoztam. Olyannyira, hogy az azóta eltelt huszonöt év alatt már több mint hatvan bonszait alakítottam ki” – büszkélkedik Stergerits Erzsébet. A bonszai iránti szeretete most már csak mellékes időtöltés, ma szívvel-lélekkel a Kiskertészek Klubjának él, amelynek megalakulása óta az elnöke. „2013-ban a helyi Szitási Mária azzal az ötlettel szólított meg, hogy alapítsunk kertészkedő közösséget a faluban. 34 taggal indultunk, mára 118 tagunk van” – mondja a klubelnök.

A klubtagság az évi hateurós tagdíj mellett azzal a kötelezettséggel jár, hogy a tagok évente legalább egyszer részt vesznek a faluszépítési munkában. A tagok ennél jóval aktívabbak, hiszen szeretik a természetet, a növényeket, az élővilágot. A Kiskertészek Klubja a szárnyai alá vette a légi közterületeket. Ők ültetik ki, gondozzák, öntözik a Lég-szerte kiültetett rózsa- és levendulatöveket és nyírják a pázsitot. A megalakulás évében, 2013 őszén rendezték meg az első zöldség- és gyümölcskiállítást a helyi termésből, amelynek nagy sikere volt. Azóta minden évben újra megrendezik a kiállítást, melyen a klubtagok saját termésükkel kötelezően részt vesznek. A legszebb almáért vívott küzdelemben olyan sikeresek voltak, hogy részt vehettek a trencséni országos seregszemlén is. Nem csak a falut, egymást is segítik a klubtagok. Például úgy, hogy tavaszonként egy-egy tag gyümölcsösének a fáit vágják vissza. A lelkes csapat mentora nem kisebb szakember, mint Ivan Hričovský professzor, a Szlovákiai Kiskertészek Klubjának elnöke, tőle tanulnak, és az ő tanácsait, útmutatásait követik a klubtagok. 

2016-ban országos szinten a légi Kiskertészek Klubja volt az első, amely úgy döntött, őshonos gyümölcsfákat telepít a községbe, nemcsak magánkertek gyümölcsöseibe, hanem a helyi óvoda kertjébe is. A Petőfi-cseresznye, a nagyhegyi körte, a Gizi néni körtéje, a búzában érő duránci szilva mind a régen elfeledett és újonnan felfedezett őshonos gyümölcsfák közé tartoznak, melyek együttes tulajdonsága az állhatatosság. Ezeket az őshonos fákat nem kell permetezni, igaz, hogy termése nem gazdag, nem is mutatós, de igazi. Mai nyelven: bio. A mostanság elterjedt, kisebb kertekben ezek a magas törzsű, nagy koronájú fák nem igazán népszerűek. Légen mégis úgy döntöttek, visszahozzák őket, új esélyt adnak az őshonos fáknak. 

Környezetvédelem
A helyiek nemcsak a környezet szépítését és óvását tartják fontosnak, hanem a környezet védelmét is. Tíz éve átfogó környezetvédelmi program kezdődött, minden háztartás három gyűjtőedényt kapott ingyen, hogy szelektálni tudják az otthon keletkezett hulladékot. Tavaly faaprító gépet vásároltak, mellyel egyebek mellett a karácsonyfákat is komposztálják, beszereztek egy betondaráló gépezetet, mellyel az építkezési törmeléket dolgozzák fel. A befektetés gyorsan megtérül, hiszen eddig évente átlag tízezer eurót fizetett a község ezekért a szolgáltatásokért. A már meglevő gépekkel, felszereléssel, például hótolóval, kistraktorral együtt ezek is – kivéve a betondarálót – ott voltak a múlt pénteki kisudvarnoki bemutatón. „Rendszeresen szervezünk ilyen bemutatókat a gyerekeknek, hogy mielőbb tudatosítsák a természet fontosságát, és vigyázzanak rá. Nem titkolt szándékunk, hogy a gyerekeken keresztül a szülőket is megszólítsuk, akik biztosan inkább hallgatnak gyerekeikre, mint egy intenzív propaganda-hadjáratra” – véli Szitási Ferenc polgármester. A bemutatón a tűzoltóság a legmodernebb technikával volt jelen, amit tanár, gyerek megcsodált, és szűnni nem akaró kérdésekkel ostromolták a hivatásos és önkéntes tűzoltókat. 

A légi laska története
A sikertörténet a múlt század nyolcvanas éveiben kezdődött egy vegyész és egy jogász barátságával, majd húsz év intenzív kutatómunka eredményeként 2001-ben Dr. Ján Gábriž bemutatta az imunoglukán P4H® nevű, gyógyszernek nem minősülő táplálékkiegészítő terméket, amelynek sikere már régen túllépte az ország határait. 2001-ben 200 négyzetméteren még Pozsonyban, eleinte öt, később tíz emberre gyarapodva indult el a termelés, a cég adminisztratív részlegével együtt. Amikor 2016-ban kinőtték ezt a teret, új székhely után néztek, és a legalkalmasabbnak a légi ipari park tűnt, ide költözött az egész gyártási részleg. Az eredeti 1400 négyzetméteres teret a közeljövőben további 1400 méterrel bővítené a Pleuran cég, amely most már csaknem nyolcvan embert foglalkoztat.

Mi is az imunoglukán
Az imunoglukán laskagombából nyert kivonat, amely a nevéhez híven az immunrendszert erősíti. Többféle formában gyártják, kapszulákban és főleg a gyerekek számára szirup formájában is. Az utóbbi években elindítottak egy kozmetikai sort is, testápolókat és krémeket forgalmaznak itthon, Csehországban és Lengyelországban. Az immunerősítő készítményeket viszont a világ huszonöt országába exportálják, Európába, Dél-Amerikába, Dél-Afrikába és Délkelet-Ázsiába, és hamarosan elindul az első szállítmány Kanadába.

Egyedül Közép-Európában
Sipos Tamás, a gyártási részleg igazgatója szerint ez az immunerősítő készítmény Európa-szerte egyedülálló, saját kutatások és tesztelések alapján egyénileg fejlesztették ki, és kizárólag gyógyszertárak forgalmazzák. A gyártásnál rendkívül ügyelnek a tisztaságra, amit a gyártást gyakorta látogató gyerekorvosok is nyugtáznak. „A laskagombákat kül- és belföldi beszállítóktól vásároljuk, jobban mondva csak a tönköket a kalapok nélkül, a gyártáshoz ezeket használjuk fel. Az előkészítés, tisztítás szakavatott, kézi munkát igényel. A gyártási részleg 38 dolgozójának a zöme helyi lakos. Mi örülünk, hogy megbízható, ügyes munkaerőt alkalmazhatunk, a helyi lakosok is elégedettek, hogy nem kell ingázniuk, itt helyben kapnak munkalehetőséget” – zárta Sipos Tamás.