Léva. A Barlangok az ember életében címmel látható kiállítás a Barsi Múzeumban, amely január 9-ig várja a szpeleológia szerelmeseit.
A liptószentmiklósi Szlovák Természetvédelmi és Barlangászati Múzeumból kölcsönzött anyag a Dobó-kastélyban kapott helyet.
Kiállítás a barlangokról a Barsi Múzeumban
A liptószentmiklósi Szlovák Természetvédelmi és Barlangászati Múzeumból kölcsönzött anyag a Dobó-kastélyban kapott helyet. A kiállítás első része időrendben tekinti át a barlangok szerepét az emberiség történetében. Az őskorban lakóhelyül, temetkezési helyül és kultikus szertartások színhelyéül szolgáltak a barlangok. Fényképek mutatják be a Radošina, Bajmóc, Ardó, Nagyrőce, Blatnica melletti barlangokat, külön tabló foglalkozik a Domicai-cseppkőbarlanggal mint fontos őskori leletek lelőhelyével.
A kiállítás főként képekből és magyarázó szövegekből áll, de látható például több cserépedény, kő gabonamorzsoló, baltafej vagy éppen férfi koponya arcrészéből kialakított kultikus maszk is. Az őskor művészetét ismertebb és ismeretlenebb barlangrajzok és szobrocskák reprodukciói villantják föl. A középkorhoz érve a remeték barlangjainak legendái elevenednek meg, Szent Szórád vagy Beatus és Justus történetei. A szlovákiai emlékeket „világörökségi” kontextusba is helyezi a tárlat.
A barlangok mindig vonzották a hitélet gyakorlóit, bizonyítékok erre a föld mélyén megbúvó kínai, francia, olasz, lengyel és más templomok és szent helyek. A barlangok látogatói nagy előszeretettel hagytak nyomot a köveken, ezt mutatják a Jászói-barlangban a huszita feliratok, vagy az újkori firkák a cseppköveken.
A barlanglátogatás okai manapság mások, mint hajdanán: turisztika, gyógykezelés, művészeti rendezvényen való részvétel. Az első üzleti célokat szolgáló barlang Szlovéniában található, s 1633-ban kezdődött a „karriere”. A tömeges barlangturisztika a 19. században indult. Több, ehhez kapcsolható tárgy is látható a tárlókban: feliratos bögrék, dísztárgyak, jelvények, plakettek és képeslapok.
A barlangok mindig rejtélyes helyeknek számítottak, sárkányok, babonák, rossz szellemek tanyájának tűntek az emberek szemében. A témát sárkánygyíkok és egyéb szörnyek rajzos, részletező rekonstrukcióinak bemutatása, korabeli traktátusok és legendák ismertetése hozza közelebb a látogatóhoz. Erős volt a „sárkánylyukak” legendája, ám – mint kiderült – nem mesebeli sárkány, hanem barlangi medve csontjait találták meg a babonás emberek.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.