Kézműves seregszemle Izsán

A helyi múzeum előtermében tömény, változatos és tartalmas felhozatalban találkozhatnak az érdeklődők a legkülönfélébb kézművesalkotásokkal: a gyöngyékszerektől a templomi karzatkazettákon át a gyapjúszőnyegekig számos műfaj termékei tekinthetők meg. A megnyitón Kaprálik Zsuzsanna néprajzkutató, a múzeum vezetőjének kalauzolása mellett Korpás Réka és Lakatos Áron adott elő népdalokat, majd Neszméri Tünde, az SZMKSZ elnökségi tagja ismertette a kiállítás hátterét. Tulajdonképpen a szövetségük által kiírt 2018-as és 2019-es pályázatok összevonását jelenti a tárlat, amelyeken szakmai zsűri választotta ki a legjobb alkotásokat, s többek közt már Budapesten is láthatók voltak az Iparművészeti Múzeumban.

Erősödő kapcsolatok

Neszméri Tünde lapunknak a 2018-ban létrejött szövetségről elmondta, kulcsfontosságúnak tartották, hogy hagyományos „magyar” technikákat művelő alkotókat gyűjtsenek maguk köré. Gömörben volt már szlovák jelentkezőjük is, akit felvettek a köreikbe, mivel a helyi magyar csipkeverő technikát tudja művelni.

A szervezet tagsága már lefedi a teljes szlovákiai magyar nyelvterületet, de ami még fontosabb, hogy ezen belül kezdik megtalálni egymást az emberek. Ez a folyamat Neszméri Tünde szerint nem pusztán formális jellegű, hanem már látszanak az önszerveződés jelei is: „A kiállításokon találkoznak a kézművesek, ismerik is egymást, illetve vannak szakmai műhelyek, amelyeket egyrészt a Zoboralji Örökség Őrzői, a Gömöri Kézművesek Társulása vagy a füleki Motolla Kézműves Kör szerveznek a szövetség tagjaiként. Valamint tudom, hogy most már régiókon belül is felvették az emberek egymással a kapcsolatot.”

Az SZMKSZ számára külön motivációt jelent a működésben, hogy eddig a dél-szlovákiai régiókban majd‘ 100 év telt el úgy, hogy a kézműveseket nem fogta össze senki. Már Magyarországról is keresik velük a kapcsolatot, ami azért is tanulságos, mert ott a 20. században is komoly állami támogatást kapott a kézművesség, míg ez (Cseh)Szlovákiában egyáltalán nem volt így.

Hagyomány – újítás 

Néprajzi alaptétel, hogy a népi kultúrát mindig is jellemezte mind a hagyomány őrzése, mind annak újragondolása és megújítása. Neszméri Tünde szerint nincs ez másként a kézművesalkotóknál sem: „Van egyéni innováció. Például ha a viseletet nézzük, a kiállított Zoboraljáról való hosszúing felső ruházatként van megvarrva, de arra korábban még pruszlit, szoknyát és rövid kabátot is vettek, azt most úgy készítette el az alkotó, hogy felső ruházatként is hordható legyen.”

Ő maga horgolással és hímzéssel foglalkozik, és rálátása szerint ezekben a műfajokban is szépen látható volt a változatosság már régen is. Mint mondja, egy adott településen, ahol többen hímeztek, korábban sem találtunk két egyforma mintát, mivel mindegyik alkotó belevitt valami „trükköt”, amivel az alkotásba belekerült az egyénisége. 

Fejlődő múzeum

A kiállításnak helyet adó izsai múzeum fiatal intézmény, 2013 óta várja a látogatókat, elsősorban a római kori emlékek és a környék néprajzi értékeiből álló tárlatokkal. Domin István (MKP) polgármester elmondta, idén augusztusra iparművészeti műhely épül a múzeum udvarán, a nyertes pályázatukat követően, már csak a minisztériumnak kell jóváhagynia a versenytárgyalás eredményét.