Kérdéses a királyhelmeci kórház jövője

„Azért harcolunk a minisztériummal, mert az itt működő osztályok mindegyike megszűnne a kórház reprofilizációja után. Ha a kórházunk státuszát úgynevezett közösségi kórházzá módosítanák, a legfrissebb információim szerint a gyorsmentők sem szállítanák hozzánk a betegeket. A tervezet szerint egy úgynevezett gyors ellátó részleg alakulna, ahonnan a pácienseket továbbküldenénk Tőketerebesre vagy Nagymihályba, de őszintén szólva el sem tudom képzelni, hogyan fogják betartani a mentősök a törvény által meghatározott 45 perces beérkezési időt. Hiszen egy határ menti kistelepülésről, ahol többnyire másod- és harmadrendű utakon közlekednek, a szóban forgó kórházak legalább 55-60 percnyi autóútra vannak. Korántsem túlzok, ha azt mondom, hogy a kórházreform miatt az emberek életével játszadoznak az illetékesekˮ – közölte lapunkkal Hencel Klára, a királyhelmeci kórház igazgatója. Hozzátette, hogy bár a kórház az esetleges átszervezés után is működni fog, az osztályok megszüntetésére és az alkalmazottak, beleértve az orvosok számának drasztikus csökkentésére való tekintettel szinte semmilyen esélyt nem lát arra, hogy megfelelő ellátást tudjanak nyújtani az akut betegeknek.

Gazdasági, nyelvi gondok

„Amikor először szembesültünk a tervekkel, rögtön azzal érveltünk, hogy a régió gazdasági helyzetét tekintve az emberek többségének nincs annyi pénze, hogy egy-egy kivizsgálás vagy kezelés miatt Nagymihály és Tőketerebes között ingázzanak. Mindezek mellett nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy az itt élők többsége elsősorban magyarul beszél, ezért a magyar nyelv használata is kulcsfontosságú. Amikor kiderült, hogy a gyorsmentők sem fognak hozzánk pácienseket szállítani, arra is rákérdeztünk, hogyan bírják majd a terhelést a környékbeli kórházak, és hogyan érnek be időben a beteggel. Tisztában vagyok azzal, hogy a királyhelmeci kórháznak is vannak hiányosságai és van min javítanunk, de az itt élőknek nagy szüksége van ránk. Világos, hogy a statisztikai kimutatásokat tekintve nem versenghetünk egy tőlünk jóval nagyobb kórházzal, viszont azt is figyelembe kell venni, hogy az elvégzett beavatkozások hány százaléka volt sikeres. A 2019- es eredmények szerint Királyhelmecen 365 szülést vezettünk le, ebből mindössze 5 volt problémás, persze vannak olyan nagyobb kórházak, ahol ezek a számok az ezret is meghaladták, viszont komplikált esetekből ott jóval több volt. Annak ellenére, hogy a világjárvány megjelenésétől kezdve innovatív módon álltunk a kialakult helyzethez, néhány hónap leforgása alatt külön laboratóriumot indítottunk egy saját analizátorral, és igyekeztünk a legégetőbb problémákkal foglalkozni, a kórházunk jövőjéről a 2019-es évben produkált eredmények alapján akarnak dönteniˮ – mondta Hencel Klára.

Szemügyre veszik

A kórházat rövid időn belül az egészségügyi tárca szakemberei személyesen is felkeresik. A még folyamatban levő tárgyalásokról és azok lehetséges kimeneteléről Gyimesi György, az OĽaNO parlamenti képviselője tájékoztatta lapunkat. „Jelenleg azt vizsgáljuk, hogyan kaphatna magasabb besorolást vagy kivételt, és egy év múlva vissza lehetne térni a királyhelmeci kórházhoz. Megoldás lenne az is, ha az egész kórházreformot leállítanák és teljesen más alapokra helyeznék. A minisztériummal tartott legutóbbi tárgyalásokon abban egyeztünk meg, hogy a kompetensek személyesen is ellátogatnak Királyhelmecre. Pozitív előrelépésnek könyvelem el azt, hogy a kórházreform egy része már nem Jana Ježíkovának, az egészségügyi minisztérium államtitkárának a kezében van. Ő az, aki mindvégig kitartott a szóban forgó 15 kórház leminősítése mellett és nem volt hajlandó róluk tárgyalni. A királyhelmeci kórház története egyébként egy összetett probléma, hiszen nemcsak leállhat az akut betegek ellátása, hanem többtucatnyi munkahely szűnhet meg. Az idősek szempontjából eggyel kevesebb esély lesz a szociális ellátásukra, és nem feledkezhetünk meg a több mint húsz éve működő dialízisközpontról sem, mely a belgyógyászat nélkül nem működhet. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a királyhelmeci kórházat az első vörös kórházak egyikekévé alakították át a koronavírus-járvány felbukkanásakor. Egy száz százalékban az előírásoknak megfelelő Covid-osztályt indítottak be. A kórház leminősítésével egy újabb fekete folt kerülhet a térképre, és talán azzal sem mondok újat, hogy a tőketerebesi és nagymihályi kórházak sem tudnának megfelelő egészségügyi ellátást nyújtani ennyi embernekˮ – nyilatkozta az Új Szónak Gyimesi.

Fejlesztések sora

A királyhelmeci kórháznak jelenleg 230 alkalmazottja van. Tíz alap-osztállyal működik, beleértve a sebészeti traumatológiát, a szülészetet és a nőgyógyászatot, a belgyógyászatot, a gyermek- és újszülöttosztályt, valamint az intenzív osztályt. A kórházban nemrégiben több nagyobb fejlesztésre került sor. Egy modern, évente akár 3500 páciens kivizsgálását lehetővé tevő CT-berendezést vásároltak, felújították a radiodiagnosztikai részleget, egy korábbi sikeres pályázatnak köszönhetően pedig a radiológiai, beleértve a komputertomográfiai leletek szakmai kiértékelését tudják elvégezni egy nap leforgása alatt hazai és külföldi orvosok közbenjárásával, melyet egy modern telekommunikációs rendszer tesz lehetővé. Ha az egészségügyi minisztérium mégis leminősíti az intézményt, az évente mintegy 70 ezer akut problémával kezelt járóbeteg és körülbelül 4500 fekvőbeteg szakellátásáról gondoskodó kórház maximálisan az azonnali, úgynevezett egynapos kivizsgálásokat lesz képes elvégezni. Drasztikusan megváltozik az éjszakai ellátás is, mert a jelenlegi 7-8 ügyeletes orvos helyett mindössze egy, maximálisan kettő lesz elérhető. Ha egy páciensnek komplex, több napon át tartó, akár kórházi ellátást is igénylő kivizsgálásra lesz szüksége, akkor annak az 55 kilométerrel távolabb található tőketerebesi vagy a 48 kilométerre található nagymihályi kórházat kell majd felkeresnie. Mindezek mellett a kórház a nemrégiben megszerzett, mintegy félmillió eurós támogatástól is elesik, hiszen a felsorolt beruházásokra nyert pályázati összeget a kórház leminősítése vagy bezárása esetén vissza kell téríteni.