Jubileumi Majer István szakmai nap Kürtön

Az első Majer István Szakmai és Művelődési napot 1999-ben rendezték meg Kürtön. Az idei szakmai napon szó lesz az értéktárak működéséről és azok fontosságáról, történelmi fényképeket mutatnak be, a helyi alapiskola tanulói ismertetik a kürti távírdászok történetét és bemutatják a Cigléd kegyhelyet. Szó lesz továbbá a Kincskeresők mozgalomról, bemutatják a Hetényi Munkafüzetet és műhelymunkát folytatnak a Kürti Munkafüzet és a Kürti Értéktár előkészítése kapcsán. A vágsellyei járásbeli Mocsonokon született, de Kürtön is tevékenykedett Majer István nevéhez fűződik a gyakorlati nevelőtevékenység, a mesterképző megalapítása, illetve az önálló tanítóképző intézetek hálózatának kiépítése. Könyveiben utal Kürt nevezetességeire és kegyhelyére. Majer István 1870-ben alapítványt hozott létre a kürti Szent Vendel-szobor megépítésére, 1992-ben a helyi cserkészcsapat vette fel a nevét és 1994-ben a templom előtt felavatták a mellszobrát. Majer István 1856-tól 1870-ig szerkesztette az István bácsi naptárát, amelyben a parasztember észjárásának megfelelően ismertette a kor modern vívmányait. Az idei szakmai találkozón külön hangsúlyt fektetnek a kürti értékek népszerűsítésére, az értéktár része az autentista borkészítés, a Kürti Borfesztivál és a Cigléd kegyhegy.

A törökvész idején Kürt és a környék lakosait lemészárolták, megölték Cigléd lakosaitt és szerzeteseit is. A törökök kiűzése után újraéledt a ciglédi szerzetesi közösség, és egyre többen zarándokoltak el a szent kúthoz.  A szent kút eredete ismeretlen, a ciglédi réten sok más forrás buzog, ám csak egyet neveznek szent kútnak. Szűz Mária kútjához Mária-jelenések történeteit kapcsolják.  Később téglakápolnát emeltek a szent kút védelmére, az innen továbbvezető út mentén keresztút van, amelynek a végén kegykápolna áll.