Horgászmaraton rekordokkal

 Telektó Polgári Társulás nyolcadik alkalommal szervezett horgászmaratont a Téglások partján. A szervezet 11 vezetőségi tagja és további, nagyjából 20 tag vagy önkéntes gondoskodik a verseny jól szervezettségéről, a látogatók kényelméről, ételről-italról, valamit arról, hogy tiszta és rendezett legyen a terület a verseny ideje alatt is, ezért külön ügyeltek a hulladék szelektálására, ami a társulás számára alapkövetelmény. Idén megdőlt minden eddigi rekord: a legnagyobb kifogott ponty 19,4 kg-ot nyomott, ami nagyjából 2 kg-mal nehezebb a tavalyinál. A 251 kifogott halból 6 volt az amúr, a többi ponty. A kifogott halak összsúlya 1465,38 kg volt, ami a tavalyihoz képest mintegy 200 kg-mal jelent többet.

Szakértelem és szerencse
Szarka Attila, a társulás elnöke elmondta, összesen 1500 euró értékben osztottak ki pénzjutalmat a versenyzők között, továbbá serlegeket és érmeket kaptak a legjobbak, valamint szponzori adományból csalikat és etetőanyagot. „Rendszeresen szervezünk horgászversenyt tavasszal és ősszel. Ezek 6–8 órás versenyek, amelyeken nincs alkalmuk olyan mértékben megmutatni a versenyzőknek, mit tudnak, hiszen jórészt a szerencsén múlik, mit fognak. A negyvenórás versenyen azonban alkalmuk van arra, hogy a saját kidolgozott taktikájukat alkalmazva összemérjék tudásukat. Nem mindegy ugyanis, hogy milyen etetőanyagot, csalit, horgot, botot használnak, hogy mennyire tudják odacsalogatni és megtartani az adott horgászhelyen a halakat. Az is változó, hogy az egyes napszakokban mennyire kapnak a halak, és hogy azt hogyan tudja kihasználni a horgász. Itt sokkal inkább a tudáson múlik a győzelem, nem a szerencsén. Elmondhatjuk, hogy vérre megy a verseny” – mondta el mosolyogva Szarka Attila. A versenyen 15 két- vagy háromtagú csapat vett részt, mivel a tó mérete és adottságai nem tesznek lehetővé többet. Kétszeres túljelentkezés volt a versenyre, ezért a szervezők a jelentkezés sorrendje alapján határozták meg, ki vehet azon részt. A négy helyi csapaton kívül a Vágsellyei és a Galántai járás több településéről érkeztek versenyzők, például Vágkirályfáról, Szeredből, Felsőszeliből, Nagyfödémesről. 

Versenyezni és pihenni
„Aki a hétvégén idelátogatott, kulturált környezetben tölthette el az idejét, egy szépen kialakított tóparton, a különböző italok mellett sült kolbászt, pecsenyét és halat, valamint halászlevet lehetett fogyasztani, tehát úgy vélem, minden adott volt arra, hogy az emberek jól érezzék magukat. Sokan eljöttek a horgászokkal kísérőként, mások pedig azért, hogy megnézzék a kifogott halakat, hiszen nincs sok lehetőség arra, hogy ilyen nagy halakat lássanak az emberek. A versenyzőktől pedig komoly horgászstratégiákat is láthattak az érdeklődők” – egészítette ki Szarka Zsuzsanna, a társulás alapítótagja. 

Aggasztó a felmelegedés
Kőrösi Nándor, a Telektó Polgári Társulás halászgazdája elmondta, több mint 10 fajta hal él a Téglásokban: ponty, bodorka, vörösszárnyú keszeg, compó, harcsa, sügér, süllő, csuka, amúr, busa, kárász, dévérkeszeg. „A halakat telepítettük, a természetes szaporulat minimális, azért is, mert ahol ennyi a hal, ott a nagyok felfalják a kicsiket, főleg, hogy harcsa és más ragadozó hal is van a tóban. Azokat, amelyeket telepítettük, önerőből, állandó etetéssel neveltük fel nyolc év alatt 15–20 kg-os méretűekre. Idén megengedtük a helyi horgászoknak, hogy elvigyék a 70–100 cm közötti nagyságú amúrokat, így a mostani versenyen nem fogtak sok amúrt. Ez a halfajta bizonyos nagyság felett elkezd garázdálkodni. Rengeteg növényi táplálékot – naponta akár a saját testsúlyának meg-felelő mennyiséget – fogyaszt, ami a tó oxigénellátását korlátozza, ezért is tettük ezt az engedményt. Tavasztól őszig heti rendszerességgel etetjük a halakat. Hogy mennyi táplálékot kapnak, az függ például az évszaktól, a víz hőmérsékletétől, a hal mennyiségétől, a légnyomástól, de általában egy-két katlan kukorica és búza megfőtt keverékét kapják. Figyelemmel kísérjük a víz minőségét, mérjük az oxigéntartalmát, a pH-értékét” – tudtuk meg a halászgazdától, aki hangsúlyozta, nagyon komoly problémát jelent a víz pótlása, a vízkészlet fejlesztése. „Ha ilyen mértékben folytatódik a felmelegedés, a vízoszlop magassága folyamatosan csökken, a napfény egyre jobban átjárja a vizet, egyszer csak elérhetjük azt a szintet, amikor az alga túlszaporodása és a vízhiány tönkreteheti a tavat. Létfontosságú lenne egy artézi kút készítése nemcsak a társulásunk, hanem a falu lakosai számára is. Ez azonban meglehetősen drága beruházás, önerőből nincs esélyünk megvalósítani. Valószínűleg az egyetlen lehetőségünk, ha uniós pályázaton szerzünk rá támogatást, jelenleg a társulásunk egyedül nem képes megbirkózni ezzel a feladattal” – zárta Kőrösi.