Hogyan gondol a 89 előtti évekre?

Lipták Katalin pedagógus, Rimaszombat

15 évesen éltem meg a változásokat, jól emlékszem a „pult alól” szerzett nadrágjaimra és a mandarinért való sorban állásokra, zokniba dugott forintokra a határon. Volt pionírcsapat, gesztenyegyűjtés, lampionos felvonulás – a tudatosan megszervezett közösségformáló erő demonstrációja. Ezzel együtt a 89-es változások előtti életem gondtalan gyermekkor volt – érzelmi és anyagi biztonságban egy körülkerített országban. Nosztalgiával gondolhatnék rá, de örülök, hogy nem így folytatódott. Minden mostani nehézség ellenére hiszem és érzem, hogy a választás lehetősége a szabad emberi lét egyik legfontosabb pillére. Ez nem természetes a világ minden részén. Megválaszthatom a zenét, amit hallgatok, a könyvet, amit elolvasok, a helyet, amit meglátogatok, a gondolatokat, amiket kimondok. 1989 nélkül nem utazom be fél Európát, nem látom Amerikát, nem olvasok Orwellt, nem hallom a kedvenc kanadai énekesemet élőben, s ez az ankét sem jelenik meg a sajtóban. A változás a szabad döntés és akarat lehetőségét adta meg. És ez jó, még ha ott tartunk is, hogy manapság ezt egyesek nem tudják használni, mások pedig csak kihasználják. Sajnos rengeteg ember fejében nem állt be a változás, de ez hosszabb téma lenne.

Horváth Zoltán, iskolaigazgató, Felsőpatony

A régi rendszer előnye az volt, hogy munkája, biztos megélhetése volt mindenkinek. A rendszerváltás óta emelkedett az életszínvonal; a technika vívmányai mindennapjaink részévé váltak, ami felgyorsította életünket. Ám emiatt gyakran kerülünk stresszhelyzetekbe. Olyan fogyasztói társadalomban élünk, amelyet áthat a bürokrácia, a korrupció, s gyakran okoz gondot alapvető jogaink érvényesítése. A rendszerváltás óta eltelt időszak egyik meghatározó jelensége, hogy a pénz jutott főszerephez, s felszínre tört az önzés. Emellett egy nagyon szabad társadalmat építettünk, amit sokan összetévesztenek az anarchiával. Én nem a régi és nem a mostani rendszerben szeretnék élni, hanem olyan erős államban, amely messzemenően gondoskodik az állampolgárairól, nagyobb biztonságot nyújt nekik.

Niszler Mónika, Párkány

Igaz, a rendszerváltás előtt csak két korona volt a tej, és finomabb volt az orosz jégkrém, meg a Miláčik, mégsem sírom vissza a kommunizmust. Végre szabadon utazhatunk, szabadabban mondhatunk véleményt, és lassan talán abbamarad a besúgás is. A rendszerváltás előtt nem lehettünk biztosak abban, ha valakit beengedünk a lakásunkba, nem csak azért jön-e, hogy jelentést adjon rólunk. Nem szerettem a régi rendszert és az úttörő-egyenruhát sem. Az elsők között utaztam ki Amerikába. 1989 után Los Angeles-i rokonaink is akkor jöhettek, amikor akartak. A rendszerváltás egyik legnagyobb pozitívumának a külföldi továbbtanulás lehetőségét tartom. A fiatalok végre kedvükre válogathatnak az európai és amerikai főiskolák és egyetemek között. (szasz, la, guzsu)