Hat év után felmentették, de a per folytatódik

A tanúk ott sem voltakHorváth Zoltán azért került bajba, mert 2009 májusában egy idős ember védelmére kelt. Szomszédja, Tibor Kovačič, aki ittas állapotban gyakran szidta a magyarokat, este tíz óra tájban a bérházuk előtt támadta meg az akkor hetven év körüli Takács Lajost. Horváth Zoltán annak ellenére a bántalmazott idős ember védelmére sietett, hogy épp be volt gipszelve a lába, de mire édesapjával leértek a ház elé, már csak az eszméletlen Kovačičot találták a bicikliállvány mellett. „Takács Lajost, akinek Kovačič néhány perccel azelőtt még a bicikliállványba verte a fejét és eltörte az orrát, a lánya feltámogatta a lakásukba. A helyszínen csak két szomszéd volt, akik hívták a mentőket és a rendőröket. A Kovačič családból senki nem volt ott, pedig később a támadó édesanyja és nővére azt vallotta, látták, amint begipszelt lábbal fejbe rúgtam” – emlékezett a történtekre Horváth Zoltán, akit az incidens másnapján még tanúként hallgattak ki. A rendőrségi tanúkihallgatások során a ház valamennyi lakója arról számolt be, hogy Tibor Kovačič rendszeresen belekötött a magyarokba. Többen látták azt is, hogy megtámadta Takács Lajost. Kovačičot könnyű testi sértésért 2011 novemberében el is ítélték húsz hónap letöltendő szabadságvesztésre, de az elsőfokú elmarasztaló ítélet után ő is támadásba lendült. Tanúból vádlottMásfél évvel a történtek után, 2010 őszén feljelentést tett Horváth Zoltán ellen, azt állítva, hogy először az idős Takács Lajos kötött bele, azután a begipszelt lábú szomszéd. Horváth Zoltán ekkor még azt hitte, a rendőrség nem veheti komolyan az efféle vádaskodást, és hamarosan lezárja az ellene indult vizsgálatot, de nem így történt. 2011 tavaszától folyamatosan tárgyalta a bíróság a két ügyet, az egyikben Tibor Kovačič volt a vádlott és Horváth Zoltán tanúként szerepelt, a másikban a vádlottból sértett, a tanúból pedig vádlott lett. A tárgyaláson két tanú vallott Tibor Kovačič mellett: az anyja, meg a testvére. Horváth Zoltán mellett az összes szomszéd, de ez sem volt elég. Először ugyan első fokon felmentették, de Tibor Kovačič ezt megtámadta és a Nagyszombati Kerületi Bíróságra került az ügy. Az újra visszaadta a Dunaszerdahelyi Járásbíróságnak, ahol ugyanaz a bíró, aki előzőleg felmentette Horváth Zoltánt, 2013. október 9-én négy év letöltendő szabadságvesztésre és 3036,60 euró pénzbírságra ítélte. Horváth Zoltán megfellebbezte a döntést és felhívta a bíróság figyelmét, hogy a vizsgálat során a rendőrség nem tisztázta, mikor érkezett a helyszínre az állítólagos sértett édesanyja és a nővére. Az összes tanú egybehangzóan azt vallotta, csak akkor értek oda, amikor a sérült már a földön feküdt, de a bíróság ezt nem vette figyelembe. Az sem zavarta, hogy az állítólagos sérült vallomásai egymásnak is ellentmondanak: először azt állította, hogy elölről érte az ütés, majd, hogy hátulról támadták meg. A vádlott javáraA Nagyszombati Kerületi Bíróság tavaly tavasszal érvénytelenítette a járásbíróság döntését és az ügyet azzal adta vissza újratárgyalásra, hogy a tanúvallomásokban fellelhető ellentmondások miatt, ha kétség merül fel, a vádlott javára döntsön a járásbíróság. Ez a tárgyalás is egy évig húzódott, mert a vádló és tanúi sem a júniusi, sem a szeptemberi tárgyaláson nem jelentek meg. Ehelyett Tibor Kovačič szerkesztőségünkbe látogatott el, és kártérítést követelt, amiért állítólag egyoldalúan, az ő megkérdezése nélkül tudósítottunk az esetről. Azt mondta, soha nem volt magyargyűlölő, hiszen a nagymamája is magyar, és csak felindultságában jött ki a száján a „ty k… a Maďar”, amikor Horváth Zoltán fejbe rúgta. Miután felvilágosítottuk, hogy mi csak arról a bűncselekményéről számoltunk be a bírósági jegyzőkönyvek alapján, amelyért jogerősen elítélték és le is ülte a büntetését, megszólítani pedig azért nem tudtuk, mert épp börtönben volt, többé nem jelentkezett. A bíróságon sem jelent meg, de végül júniusban megszületett a döntés: ugyanaz a bíró, aki 2013-ban négy év szabadságvesztésre ítélte, most bizonyíték híján felmentette Horváth Zoltánt. A megkönnyebbülés csak rövid ideig tartott, mert mint Jana Kondákorovától, a Nagyszombati Kerületi Bíróság szóvivőjétől megtudtuk, a károsult fellebbezést nyújtott be. A történet újra a fellebbviteli bíróságon folytatódik, amely újra visszaadhatja a járásira, és így körbe-körbe, karikába. Hogy közben egy ártatlan embernek a börtönbüntetés fenyegetésével kell élnie, az a jelek szerint senkit nem érdekel.