Hamarosan helyére kerül a Helmeczy-portré
2018. szeptember 18. 19:51

Az intézmény szeptember 27-én, Helmeczy születésének 230. évfordulóján veszi fel a város híres szülöttjének nevét. A hivatalos eljárás lefolytatása és az összes szükséges hozzájárulás beszerzése után a szervezők nem várt nehézséggel szembesültek. Kiderült, hogy Helmeczy Mihályról sehol sem található hiteles ábrázolás, az egyetlen ismert kép róla a Széphalmon, a Kazinczy Ferenc Emlékcsarnokban lévő, Orlai Petrics Soma által készített festmény. Helmeczy a Kazinczy és Kisfaludy találkozását ábrázoló alkotáson sem központi alakja a műnek, hanem arcának egy része árnyékban látható a háttérben. A szervezők Nagy Enzoe Zoltán festőművészt kérték fel arra, hogy az Orlai-képet alapul véve fesse meg Helmeczy portréját. A névadó ünnepségre, ahol a festményt először láthatja a közönség, többek között meghívták Királyhelmec új testvérvárosa, a magyarországi Törtel küldöttségét is, ezen a településen van a nyelvújító sírja.
Helmeczy Mihály író, a Kisfaludy Társaság tagja, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja és pénztárnoka, a nyelvújítás jelentős alakja Királyhelmecen született 1788. szeptember 27-én. Családi neve Bierbrauer volt, ám a gimnáziumban már Serfőző néven ismerték. Kazinczy Ferenc javaslatára vette fel a Helmeczy nevet. 1804-ben, 16 évesen jelentkezett a Piarista Rendbe, de még a fogadalom letétele és a pappá szentelés előtt kilépett. Később a pesti egyetemen jogtudományokat hallgatta. 1817-ben ügyvédi oklevelet szerzett, ám az irodalom, különösen a nyelvújítás terén kezdett dolgozni. 1811-ben bölcsészettudományi oklevelet szerzett. Kisfaludy Károly halála után engedélyt kapott a Jelenkor című politikai lap és melléklete, a Társalkodó kiadására, melyet 17 évig szerkesztett. Ennek jövedelméből meggazdagodott, és Törtelen, Pest vármegyében birtokot vett, ahol szép kastélyt építtetett. 1852. december 1-jén, Pesten halt meg, Pesten, majd végakarata szerint Törtelen temették el.
Helmeczy rengeteg szóval gazdagította a magyar nyelvet. Egyebek mellett ő alkotta meg a bankjegy, a belügyminiszter, a biztosító, a bohózat, a csendőr, a cukrász, a dac, a díszlet, az egyenruha, az értelmiség, az étlap, a főnök, a gyár, a hangverseny, a helyiség, a hírlap, az ipar, az izom, a kátyú, a korszak, a laktanya, a léghajó, a lényeg, a mérleg, a népszerű, a növényzet, a párbeszéd, a pezsgő, a sebész, a sorsjegy, a színművész, a térkép, a vállalat, a vérpad és a zene szavunkat.
Úgy vagyunk az újságírással, mint a hivatásos zenészek: fellépünk naponta a „kőszínházban", elegáns ruhában a hűséges, bérletes közönségünk előtt, vagyis eljuttatjuk a postaládákba, árushelyekre nyomtatott napilapként a fizetős Új Szót. És mondhatjuk azt, hogy kiállunk a mélyen tisztelt publikum elé a korzón is, kicsit könnyedebben szórakoztatjuk, elgondolkodtatjuk a közönséget, érzelmeket kiváltva az erre járó tömegből. Ez az előadás pontosan olyan szenvedélyes, mint a kőszínházi fellépés, ugyanúgy sok munkával jár, mégis ingyenes. Ha tetszett, hálásan fogadjuk adományát, amit a jelképes hegedűtokba helyezhet. Eddigi felajánlásait is szívből köszönjük az új hangszerekhez, a zenekar bővítéséhez, a repertoár kiszélesítéséhez: az ujszo.com naprakész működtetéséhez.
Ha támogatna bennünket, kattintson az alábbi gombra. Köszönjük.
Támogatom
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.