Gyorsforgalmi út és teherhíd

A beruházás nemcsak az Európai Uniónak (EU) válna javára, hanem az életminőség, az infrastruktúra és a beruházások szempontjából is sokat segítene a Lévai és az Érsekújvári járás lakosságának.

Az V/C nyomvonal

lényegében annak a három, észak–déli irányú, Lengyelországot az Adriával és a Balkánnal összekötő fő útvonalnak az egyike, amelyet nemzetközi együttműködés keretében építenek meg, az EU ajánlásai alapján. Idén februárban az Európai Bizottság (EB) a koncepció keretében már ki is jelölte a Budapest –Zsolna közti nyomvonalat. E vonal déli részének Nyitra megyét és a párkányi régiót érintően két útvonal felel meg: egyrészt a régi „borostyánút”, tehát a Budapest–Vác–Ipolyság–Zólyom– Besztercebánya–Zsolna vonal, másrészt pedig a Buda–Dorog– Esztergom–Párkány–Zselíz–Léva–Garamszentkereszt–Zsolna vonal.

Gazdasági és logisztikai szempontból, valamint a kivitelezés költségei miatt az utóbbi szakasz látszik a legésszerűbbnek, s ezt a magyarországi tervezőirodák, szakemberek és az állami Útforgalmi Koordinációs Igazgatóság (UKI) illetékesei is megerősítik – tudtuk meg az Ister–Granum Eurorégió december elsejei ülésén.

A rövidebb út

Farkas Iván MKP-s parlamenti képviselő, Nyitra megye önkormányzata pénzügyi bizottságának elnöke arról tájékoztatta az Új Szót, hogy a megyei fejlesztési tervbe mindkét változat bekerült. Ám a Párkány–Zselíz–Léva útvonal azért is lenne jobb, mert harminc kilométerrel rövidebb lehetne az út, s nem kellene meredek terepen dolgozni (például Donovalynál alagutat fúrni), s az előzetes becslések szerint még egy új teherhíd megépítésével is körülbelül 20 milliárd koronával kevesebbe kerülne ennek a változatnak a megvalósítása. Arról nem is beszélve, hogy – miként azt Nagy Géza, Zselíz polgármestere, az eurorégió közlekedésfejlesztési bizottságának elnöke kifejtette – a teherforgalmi híd még a Komáromon és Ipolyságon áthaladó teherforgalmat is mérsékelné, valamint Budapest forgalmát is alaposan csökkentené. Az említett szakasz szlovákiai oldala lényegében az R3-as – jelenleg minisztériumi javaslatként létező – Garamszentkereszt–Körmöcbánya–Turócszentmárton–Zsolna vonalra kapcsolódna déli irányból.

Szintén ezzel függ össze az is, hogy Nyitra megye közgyűlése pontosította a hosszú távú fejlesztési tervet. Ennek egyik lényeges eleme az, hogy az R7-es gyorsforgalmi út – tehát a Pozsony–Dunaszerdahely–Losonc–Kassa vonal Nyitra megye területén Andódot érintené, majd Érsekújvárt délről megkerülve Udvard felé vezetne Léva irányába. Erre tehát kapcsolódhatna a tervezett, Léva–Párkány–Esztergom–Budapest vonal.

A gazdaság is felkarolja a tervet

Az Ister–Granum december elsején elfogadta azt – a Nagy Géza által beterjesztett – határozati javaslatot, amelynek értelmében az eurorégióban működő jelentősebb ipari vállalatoknál kezdeményezi az Esztergom–Párkány teherhíd megépítését, és szorgalmazza, hogy Szlovákia és Magyarország nemzeti fejlesztési terveiben tervezett 2015-nél jóval korábban, akár öt éven belül sor kerüljön a megépítésre. A teherhíd ugyanis végleg eldönthetné az V/C korridor szlovákiai és magyarországi nyomvonalát, s benne a Léva–Párkány–Esztergom szakasz helyét is. Értesüléseink szerint a magyarországi oldalon egyre többen karolják fel az ügyet, és néhány komoly cég már jelezte a régióbeli polgármestereknek, akár anyagilag is kész támogatni a tervezést és a kivitelezést. Szlovák, magyar és német egyetemek pedig előtanulmányt dolgoznak ki ez ügyben. Szlovák–magyar viszonylatban már megkezdődtek a szakértői egyeztetések, de a megvalósításhoz politikai akarat is szükségeltetik. (buch)