Gažo: nem csinálnék ebből nemzetiségi kérdést

A jegyzőkönyv tanúsága szerint „az osztály dolgozóit az osztályvezető az államnyelven való kommunikációra figyelmeztette; mást, mint az államnyelvet csak akkor használjanak, ha az ügyfél nem beszéli az államnyelvet”. Mint ismeretes, a nemzeti kisebbségek nyelvhasználatáról szóló, 184/ 1999-e törvény értelmében azon településeken, ahol a kisebbség aránya meghaladja a 20 százalékot, a hivatalos érintkezésben a kisebbség nyelve is használható. Arról nem szól a törvény, hogy a polgárok csak akkor élhetnek ezzel a lehetőséggel, ha nem beszélik az államnyelvet.

Az üggyel kapcsolatban megkérdeztük Albert Gažo hivatalvezetőt, aki a szeptember 20-ai kormányhatározat alapján került a Komáromi Körzeti Hivatal élére, Békési Péter helyére. Szerinte szó sincs arról, hogy ne lehetne használni a magyar nyelvet hivatalukban, az ügyintéző olyan nyelven beszél az ügyféllel, ahogyan az kéri. „Szlovákiában élünk, a szlovák a hivatalos nyelv, ezért először ezen a nyelven szólítják meg a hivatalnokaink az ügyfeleket, de tiszteletben tartva a kisebbségek nyelvhasználatáról szóló jogszabályt is, ha az ügyfél magyarul kíván kommunikálni, erre is lehetősége van – mondta. – Én ebből nem csinálnék nemzetiségi kérdést, jómagam is, igaz, csak konyhanyelven, de beszélek magyarul. Látható az is, hogy a hivatalban minden felirat kétnyelvű.” Hozzátette: több magyarországi ügyfelük is van, akiket szintén minden probléma nélkül kiszolgálnak.

Ha valóban ez a helyzet, akkor már csak azt nem értjük, miért kell a kérdéssel külön foglalkozni egy munkaértekezleten, és miért kell az alkalmazottak figyelmét külön felhívni arra, hogy az államnyelvet részesítsék előnyben.